!Mintegy 300 külföldi, többségében magyar állampolgár ingatlan-visszaigénylési kérelme sorakozik csak a kolozsvári városházán. Noha az ingatlan-kárpótlási törvény legkésőbb 60 napon belül választ ígér, jó néhány igénylés már több hónapja is az illetékesek asztalán hever. Ők viszont egyelőre csupán az érintett telekkönyvi kivonatokat tanulmányozzák buzgón: nem alakultak meg az önkormányzat döntésre jogosult bizottságai, s a februári ingatlan-kárpótlási törvény napokban megszületett végrehajtási rendelete sem jutott még el a városba. Ha a válaszadási határidőt nem is, egy terminust azonban biztosan szigorúan vesznek: csak az augusztus 14-e előtt beérkezett kárpótlási kérelmekkel törődnek.
TERMÉSZETES KÁRPÓTLÁS. Következésképpen már csak három hete maradt mindazoknak, akik – vagy felmenőik – keleti szomszédunknál valaha ingatlannal rendelkeztek, ám azt 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között “visszaélésszerűen elkobozták”. Azaz államosították, vagy arról némi kártérítés ellenében maguk mondtak le hivatalosan és végleg, amikor Romániából kitelepültek. Visszaigényelhetik államosított családi ingatlanjaikat a hajdani tulajdonosok, azok gyermekei, sőt – ha a második generáció sem él már – unokái. A helyzetet bonyolítja, ha a vagyonért annak tulajdonosa valamikor már kárpótlásban részesült. Ha most mégis az eredeti vagyonra, azaz ingatlanra pályázik, akkor a valahai kárpótlást aktualizált áron vissza kell fizetnie. Ha az ingatlan már nincs állami tulajdonban, akkor a kárpótlás és az ingatlan korabeli értéke közti különbözetet kérheti. S bár a román szándék a természetes kárpótlás, azaz mindenkinek az eredeti tulajdonát kívánják visszajuttatni, ez az időközben lezajlott bontások és építkezések, adásvételek, no és amiatt, hogy számos ingatlant közintézmények foglalnak el, nem mindig lehetséges. Ilyen esetekben – s a tapasztalatok szerint a visszaigénylendő ingatlanok túlnyomó része kevert tulajdonú – kártérítést fizetnek. Ennek módjáról azonban nagyon is homályosak az ismeretek. A pontos módozatokat és mértékeket az említett friss végrehajtási rendelet tartalmazza, ez azonban a Figyelő által megkérdezett ügyvédek és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szerint magyarul nem hozzáférhető. A kártérítés mindenesetre három módon következhet be: készpénzben, román kincstárjegyben vagy pedig román állami vállalatok részvényeivel. A kártérítés mértéke százszázalékos, és a tényleges kifezetéskori értéken történik. Mindenesetre a korábbi kárpótlási menetek alapján egymástól függetlenül aradi ügyvédek belvárosi házaknál négyzetméterenként 20 ezer forintnak megfelelő kártérítéssel kecsegtetnek. A törvény kivonata olvasható ugyan a HTMH internetes oldalán (www.htmh.hu/felhivasok/roingatlan.htm), s ezen felbuzdulva kérnek is ott segítséget számosan, a hivatal további iránymutatást nem tud adni.
Visszaigényelhető ingatlanok• Épületek és a hozzájuk tartozó telkek, ha azokon nem kezdtek közérdekű beruházásokat
• Beépített vagy beépítetlen telkek, bármely rendeltetésük volt is az elkobzás pillanatában
• Ingóságok, amelyet az ingatlanba beépítettek, és így annak szerves részévé váltak
• Az ingatlanokhoz tartozó berendezések és szerelvények, ha azokat időközben nem cserélték le
ADÓMENTES JUSS. Az augusztus közepi határidő a kárpótlási igény bejelentésére vonatkozik: legkésőbb addig kell tehát eljuttatni a területileg illetékes bírósági végrehajtóhoz. Ha erre az időpontra nem sikerül beszerezni az összes szükséges dokumentumot (lásd táblázatunkat), az még nem kizáró ok. A törvény ennek elintézéshez meglehetősen hosszú határidőt, az augusztusi dátumhoz képest további egy évet hagy. A bírósági végrehajtó feladata, hogy a visszaigénylési kérelmet ahhoz a jogi személyhez továbbítsa, amely az ingatlant használja vagy úgymond bírlalja. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ingatlan a birtokában van, ám csak korlátozottan rendelkezik vele. Ilyen bírlaló jogi személy lehet vállalat vagy önkormányzat, szövetkezet vagy éppen az állami vagyonalap.
ÚtravalóMit vigyünk magunkkal?
Meghatalmazások. A többi tulajdonostól, örököstől származó meghatalmazást (mellé a meghatalmazó útlevelének másolatát) vagy lemondó nyilatkozatot.
Öröklési bizonylatok. Ha Magyarországon elhunyt személy leszármazottja igényel kárpótlást, akkor az örökösnek úgynevezett öröklési bizonylatot is be kell mutatnia. Ezt az a közjegyző állíthatja ki, aki előtt annak idején a hagyatéki eljárás folyt.
Anyakönyvi kivonatok. Az ingatlan eredeti – államosításkori – tulajdonosának halotti anyakönyvi kivonatát. Amennyiben férj és feleség volt a tulajdonos, akkor a házasságlevelüket is. A kárpótlást igénylő leszármazottak születési anyakönyvi kivonatát. Amennyiben unoka igényli a kárpótlást, szülője születési és halotti anyakönyvi kivonatát. Ha férjes aszszony a visszaigénylő, és a férje nevét használja, kiléte – leánykori neve – bizonyításához a házassági anyakönyvi kivonatát. Értelemszerűen ugyanígy egyéb névváltoztatás esetén az azt igazoló okiratot.
MIT SZEREZZÜnK BE ROMÁNIÁBAN?
• A telekkönyvi kivonatot és tulajdonosi leírást az államosítástól napjainkig
• Minden magyarországi, románra fordított dokumentumnak és fénymásolatainak a közjegyzői hitelesítését
• Az államosítás idejére, módjára, indokára vonatkozó dokumentumokat, az átvételi felszólítást, az ingatlan tervrajzát.
• Minden visszaigénylendő ingatlanhoz minden fenti dokumentumot csatolni kell, ingatlanonként három példányban. Ezekből egyet néhány nap múltán visszajuttatnak a kérelmezőhöz.
A visszaigénylést voltaképpen bármely jogosult, tehát akár magyar magánszemély is levezényel-heti, mivel azonban az államigazgatási eljárást érdemes a helyszínen követni, nem árt ügyvédet fogadni. Jóllehet a romániai ügyvédek kamarája tiltja a sikerdíjat, azt tehát, hogy az ügyvéd díját egy ügy pénzben mérhető kedvező kimeneteléhez igazítsák, nem ritkán mégis ily módon kalkulálnak. A hírek szerint a visszaigényelt ingatlan értékének 2 és 25 százaléka között mozog az ügyvédi díj, bár a felső végletet sokan lehetetlenül magas összegnek ítélik. Somai László József kolozsvári ügyvéd szerint ezeknél az ügyeknél 20-200 ezer forintos munkadíjat számítanak fel, és a mérték nem feltétlen az ingatlan értékétől, inkább a rokoni szálak kibogozásának, a papírok felkutatásának nehézségétől függ. A díjat ugyanakkor a lejnél keményebb valutában, leginkább német márkában fogadják szívesen.
Kérdés persze, hogy az elődök jussa a közvetlen költségeken túl milyen terhet ró a kárpótolt örökösökre. Azt bizton állíthatjuk, hogy Magyarországon semmilyet. A személyi jövedelemadó-törvény vonatkozó passzusa azt mondja ki, hogy a kárpótlás révén szerzett jövedelem adómentes. S minthogy nem tér ki arra, hogy a kárpótlás belföldön vagy a határon túl történik-e, az adóhatóság szakértője úgy véli: e szabály szerint az 1991-es magyarországival teljesen azonosan ítélendő meg, és így a külföldi kárpótlás is adómentesnek minősül.
NAGY INGATLANKÍNÁLAT. Romániai ingatlantulajdonosra viszont már vonatkoznak bizonyos kötelezettségek, még ha magyar állampolgár is. A régi-új tulajdonos az ingatlanadó alól ugyan mentesül, ám az ingatlanban lakók továbbra is bérlők lesznek. A törvény szerint legalább öt évre köteles az új tulajdonos bérleti szerződést kötni, mégpedig úgy, hogy a bérleti díj ne haladja meg a bentlakó család jövedelemének egynegyedét. Az ingatlant értékesíteni is csak bérlőstül lehet, akinek máskülönben elővételi joga van, és persze azon a kifejezetten nyomott áron, amit a piac egy bérlővel súlyosbított lakásért adna. Jóllehet magyar állampolgár lezárult kárpótlási ügyéről még nem tudni, a korábbi kárpótlási etapok nyomán máris meglehetősen nagy ingatlankínálat srófolja lejjebb az árakat.
