Néhányan Demján Sándor tanítványai voltak a Skálánál még tíz-egynéhány évvel ezelőtt abból a csapatból, amelyet a Skála Rt. július végi rendkívüli közgyűlésén az új igazgatóságba, illetve felügyelő bizottságba terveznek beválasztani. Egykor Csalai-Kégl Miklós, Somfai Róbert és Balogh Ákos is a Skálánál dolgozott, mielőtt a kilencvenes évek elején megalapították a Capital Rt.-t, majd azon keresztül a New York Broker Kft.-t és az Europool alapkezelőt. Ez utóbbi cégek 1998-as eladása után a Capital legismertebb befektetése a Libri könyvkereskedelmi lánc volt. A Skála egykori fiatal vezetői ma nagybefektetőként ismét érdeklődnek a áruházlánc iránt. A Skála Rt. fő tulajdonosa, a részvények 54,8 százalékával rendelkező német Tengelmann arról értesítette a társaság igazgatóságát, hogy részvényátruházási szerződéseket kötött magyar befektetőkkel. A közlemény szerint a Skála-Coop igazgatósága július 28-ára rendkívüli közgyűlést hívott össze, s annak napirendjén – Csalai-Kégl Miklós, Somfai Róbert, Verseghi Nagy Balázs igazgatósági taggá, valamint Vértes András, Balogh Ákos, Faragó Ágnes és Vincze Péter felügyelő bizottsági taggá választása mellett – az alapszabály módosítása is szerepel. Feltűnő, hogy a Tengelmann a vevő nevét nem árulta el, de bejelentette, hogy az ügylettel kapcsolatban kezdeményezi a szükséges versenyhivatali és nyilvános ajánlattételi eljárást. Polgárdy Géza, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtófőnöke arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy a Callum Vagyonkezelő Rt. múlt héten kérte a hatóságot, vizsgálja meg: a Skála-Coop Rt. megvásárlása nem ütközik-e a versenytörvénnyel, s ezt a hírt a Skála múlt pénteki közleménye is megerősítette.
Az idén 50 millió forintos alaptőkével alapított Callum Rt. vezérigazgatója a Capital Rt.-ben felügyelő bizottsági tagságot viselő Balogh Ákos. Értesüléseink szerint az ő nevéhez köthető az a magyar befektetőkből szerveződő konzorcium, amely már hosszú hónapok óta tárgyalásokat folytat a Tengelmann Skála-részvényeinek megvásárlásáról. Elképzelhető, hogy ezek a tárgyalások még a mai napig nem zárultak le, de az ügylet bejelentése – egyes, még tisztázatlan részletkérdések ellenére – legkésőbb június végéig az eladónak és a vevőnek egyaránt érdeke volt. Július elsejével ugyanis hatályba lépnek az értékpapír-piaci folyamatokat szabályozó törvényi változások, így ezt követően a befektetőnek ugyanazon az áron kell vételi ajánlatot tennie a többi részvényre, mint amennyiért a többségi részesedéshez hozzájutott. Amennyiben június 30-ig jut hozzá a többségi paketthez, ezt az ajánlatot a tőzsdei áron teheti meg. Márpedig a Népszabadság értesülései szerint a Tengelmann 4 ezer forintot közelítő – számára megtérülést biztosító – részvényenkénti árat kért a csomagért, ami jócskán meghaladja az utóbbi fél év 1,0-1,2 ezer forint körüli tőzsdei árát. Az ügylet bejelentése így az eladónak is érdeke lehetett, hiszen a kisebbségi részvényesek papírjainak 4 ezer forintos áron történő felvásárlása a vevő számára közel 13 milliárd forinttal drágítaná meg a tranzakciót.
Skála-történet 1974.
Demján Sándor aktív közreműködésével létrejön a Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat. A szövetkezeti áruházlánc fő tulajdonosai az Áfészek.
1988. OKTÓBER. A vállalat Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt. néven részvénytársasággá alakul.
1989. Először szerez részesedést a Skálában a részvényeit most értékesítő fő tulajdonos német családi vállalkozás,a Tengelmann, amely tulajdonát több részletben, összesen 25 millió dolláros befektetéssel 54,8 százalékra növeli. A tőkeemelésekkel a Skála 2,3 milliárdos jegyzett tőkéje 6,5 milliárdra emelkedik.
1991. JANUÁR. A részvényeket bevezetik az újjáéledő Budapesti Értéktőzsdére.
1994. Ettől az évtől kezdődően a Skála-Coop bérbe adja élelmiszerüzleteit és egyes áruházait a Tengelmann magyarországi érdekeltségeinek, míg a ruházati és iparcikk osztályokat tovább üzemelteti.
1998. ÁPRILIS. A Skála 3,4 milliárd forintért megvásárolja a Centrum Rt. többségi részesedését.
1999. Ettől az évtől a Skála és Centrum áruházak nonfood részlegét az erre a célra létrehozott S&C Áruházlánc Rt. üzemelteti.
2001. JANUÁR. Imre Istvántól Hans Joachim Schleif veszi át a vezérigazgatói posztot, majd átszervezési programot hirdet.
NEM NYILATKOZNAK. A Balogh Ákos által koordinált csoport – e körből a Figyelőnek nem kívántak nyilatkozni – 14 milliárd forint körüli értéken szerezheti meg az áruházlánc irányításához szükséges pakettet. Amennyiben a kisbefektetők is eladják részvényeiket a konzorciumnak, további körülbelül 3,5 milliárdot kell elköltenie. Ezzel szemben a Skála könyv szerinti értéke 12,6 milliárd forint volt 2000-ben. Ugyanakkor a lánc ingatlanjainak biztosítási értéke eléri a 45 milliárd forintot, piaci értéke pedig 35-40 milliárd forint lehet.
Sokan úgy vélik, a vevő célja éppen ennek az ingatlanvagyonnak a megszerzése és értékesítése lehet. Ezt azzal az érvvel támasztják alá, hogy az S&C áruházak évek óta folyamatosan gyenge eredményt produkálnak. A cég jelenlegi vezetésének idei tervei szerint mindössze 6-7 százalékkal növekszik majd a forgalom, s körülbelül kétmilliárd forintos veszteségre számítanak. Nem világos viszont, hogy az egy-két kivételtől eltekintve a nyolcvanas években épült, 23 budapesti és vidéki belvárosi áruházból álló ingatlanportfolió hasznosítható-e gazdaságosan egyéb célokra.
PARTNER KELL. Imre István, a Skála Coop Rt. fél éve távozott vezérigazgatója szerint ahhoz, hogy az évek óta milliárdos veszteséget elérő Skála megtalálja a helyét, és sikeres legyen a piacon, mindenekelőtt megfelelő új, integrációs partnert kell találni, hogy a Skála megfelelő gazdasági erőt érjen el a 150-200 milliárd forintos árbevétellel bíró versenytársakkal szemben. Az integrációs megállapodás, amely alapot adhatna a fejlődéshez nem jelent feltétlen eladást, hanem például franchise szerződéssel is megoldható. Imre István is elismeri, hogy a változtatás nem megy könnyen, különösen most, a nagy nemzetközi láncok piacszerzése idején, hiszen azok akár éveken át hajlandóak vállalni a veszteséget a jövő nagy nyeresége érdekében. A S&C jövőjét érintő változások éppen a piacvesztés és a milliárdos veszteségek miatt sürgetőek. Ha valóban ingatlaneladásra kényszerülnek a tulajdonosok, nem tudni miként reagálnának majd a hírre a kisrészvényesek, s azt sem, milyen módon érinti mindez a már megkötött márka- illetve franchise megállapodásokat (Debenham, Marks & Spencer).
Nem elképzelhetetlen, hogy a Skála hosszú távra tervező vevői egy jelentős karcsúsítás után igyekeznek majd átszabni a céget. Ebben az esetben bizonyos ingatlanok eladásából törleszthető a részvényvásárlásra felvett hitel, míg a befolyó bérleti díjak stabil hátteret biztosítanak a fejlesztésekhez. Persze a nemrég egymilliárd forintért értékesített, elegáns Párizsi Áruház hiányozni fog a portfólióból.
