A jó kompromisszum

az, amikor mindenki jól jár. Az a megállapodás, amelynek értelmében hat regionális áramszolgáltató kifizeti a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt.-nek a január óta felhalmozott 10,5 milliárd forintos tartozását, első ránézésre jó egyezségnek tűnik.#<# A látszat azonban csal. Tulajdonképpen senki nem jár igazán jól. A renitenskedő áramszolgáltatóknak ki kellett fizetniük a korábban visszatartott 10,5 milliárdot. Ezért viszont csak éves szinten mintegy 7 milliárdos árrésnövekedést kaptak, pedig korábban 22 milliárdot tartottak jogosnak. A kormány számára is tartalmaz kellemetlen elemeket az új helyzet, hiszen meg kellett hátrálnia, és be kellett ismernie, hogy alacsonyan határozta meg az árakat az év elején. A saját döntései mellett körömszakadtáig kitartó kormány vereségként éli meg az egyezséget, ráadásul az infláció ellen folytatott keresztes háborúban sem jön jól ez a változás. Az sovány vigasz, hogy az új árszabályozás bevezetését a Magyar Energia Hivatal számlájára írják, így vélhetően az eddig tévedhetetlenség pózában tetszelgő hivatal is a vesztesek között érzik magukat. A vesztesek táborát erősíti az MVM Rt. is, amely ugyan hozzájutott a január óta hiányzó 10,5 milliárdjához, de ezzel az összeggel is csak a tervezett 40 milliárdos veszteséget tudná teljesíteni. Azért a feltételes mód, mert a júliusban érvénybe lépő árszabályozás a szolgáltatóknak megítélt 7 milliárdot az MVM-től veszi el. A villamos művek sajtóközleményében éppen ezért inkább óvatos, semmint örvendező hangnemet ütött meg az elnök-vezérigazgató, s a cég azt sem rejti véka alá, hogy a veszteség pótlásának módjára megbeszéléseket kezdeményez a tulajdonossal, vagyis az állammal. Azzal az állammal, amely többször deklarálta már eddig – legutoljára éppen a hét végi informális kormányülést követően -, hogy erős, állami tulajdonban maradó MVM-et képzel el az elkövetkezendő években. Arról persze lehet vitatkozni, hogy ez helyes stratégia-e – a Figyelő általában nem híve az állami vállalatok erősítésének -, de az nem éppen a legjobb támogatási mód, hogy tartósan veszteséges működésre kell berendezkednie az MVM-nek. Pláne, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nem tudja a veszteséget saját erejéből finanszírozni. Ha pedig az MVM-nek magának kell ezt a problémát megoldania, akkor előbb vagy utóbb szükségessé válik az erőműi befektetéseinek értékesítése. Ez pedig éppen azoknak a külföldi cégeknek kedvezne, akiknek térnyerését a kormány vissza akarja szorítani.
Vissza akarja szorítani?