Üzleti megbeszélést a Bahamákon tartanak a cégek, a munkahelyi karácsonyi bulikat luxuséttermekbe szervezik, a családi születésnapokat a cégkontóra számolják el – lényegében ilyen okokra hivatkozva javasolta tavaly a pénzügyi kormányzat az országgyűlésnek, hogy szigorítson a “repi” szerintük túlságosan laza szabályozásán. A honatyák pedig zokszó nélkül áldásukat adták akkor az adóteher-növelő javaslatra, miként a múlt héten az ellentétes hatású indítványra is, amely némileg enyhíti a reprezentációs költségek és az üzleti ajándékok után fizetendő közterheket.
ELTÉRŐ HATÁS. Az új szabályozás szerint a személyi jövedelemadó törvény rögzíti majd a reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát, s azok ezt követően is természetbeni juttatásnak minősülnek, ám egy nem túl nagy összeg erejéig adómentesek lesznek (a feltételeket lásd külön). Főként a non-profit szervezetek – alapítványok, egyesületek, pártok – járnak a jelenleginél jobban, hiszen a cél szerinti tevékenységük érdekében felmerült összes ráfordításuk 10 százalékáig adómentesen számolhatják el a repiköltséget és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékokat. A vállalkozásoknál már összetettebb a kép: lesznek cégek, amelyeknek nagy “megkönnyebbülést” jelent az új verdikt, míg másoknál nincs különösebb jelentősége az adómentes határ bevezetésének.
Szenvedő alanyok SZILY MÁRTA,
a Joint-Venture Szövetség ügyvezető igazgatója még mindig bízik abban, hogy az országgyűlés a végszavazáson eltörli a belföldön megfizetett reprezentációs kiadásoknál a 2,5 millió forintos abszolút korlátot, s csak az árbevétel 0,5 százaléka jelent majd határt az adómentességnél. Mint hangsúlyozza, “ezt nem is olyan régen személyesen ígérte meg a szövetség tagjainak a pénzügyminiszter”. A fejlett országokban a fenti határnál jóval nagyobb értékű üzleti célú repi számolható el adómentesen.
KORNAI GÁBOR, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. ügyvezetője is alacsonynak tartja a 2,5 millió forint adómentes határt, amit az árbevétel helyett inkább a hozzáadott értékhez kötne. Egyébként határozottan ellenzi az üzleti célú repire kivetett adót, hiszen egy cég “nem szórakozásból hívja meg üzleti partnereit ebédelni”. Reprezentációs célú kiadásait az idén a cégük egyébként nem tudta visszafogni – bár az új adó nagy megterhelést jelent számukra -, hiszen az az alaptevékenységüket veszélyeztetné.
ŐRI ANDRÁS, az Antenna Hungária Rt. szóvivője elmondta, a társaság örül minden forintnak, amit a költségeiből megtakaríthat: így annak a közel 1,4 milliónak is, ami a reprezentáció adómentessége nyomán az idén várhatóan a cégnél marad. Ugyanakkor szerinte is magasabban kellett volna meghúzni az adómentesség határát. A vállalat egyébként az idén a költségnövekedés miatt arra kényszerült, hogy visszafogja reprezentációs célú kiadásait.
Az évi maximum 500 millió forintnyi forgalmat lebonyolító cégeknél lényegében a tavalyi szabályozás visszaállításáról van szó – feltéve, hogy az adómentes kereten belül költenek repire -, hiszen az éves összbevételük 0,5 százalékáig, de legfeljebb évi 2,5 millió forintig ezen költségeik után nem kell semmilyen adót fizetniük. Ezen árbevétel fölött viszont az elérhető adómegtakarítás változatlan: éves szinten még a másfél millió forintot sem éri el. Így aztán nem csoda, hogy Oszkó Péter, a Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője azt állítja: a kisebb vállalkozásokat kedvezményezi az új szabályozás, dacára annak, hogy jellemzően nem a legnagyobb árbevételű cégek azok, amelyek repiként számolják el a vasárnapi családi ebédet. A nagyobb forgalmú cégcsoportok esetében éppen ezért azt tanácsolja az adószakértő, hogy osszák szét a reprezentációs kiadásokat a vállalatcsoport egyes tagjai között, ily módon az adómegtakarítás megtöbbszörözhető. Sőt, Oszkó Péter szerint az adómentes vállalati keret kimerítését követően sem biztos, hogy “szolgalelkűen” fizetni kell a súlyos közterheket: ha a cégnek van rá lehetősége, érdemes azzal a most elfogadott kedvező szabállyal élni, amely szerint ha külföldi szervezet részesíti reprezentációban a magyar magánszemélyt, vagy attól kap 10 ezer forintnál kisebb egyedi értékű üzleti ajándékot, akkor az adómentesnek minősül.
A reprezentáció és az üzleti ajándékozás a jövőben is természetbeni juttatás marad, s emiatt az adómentes részen felüli összeg után 44 százalék szja-t és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni a gazdálkodó szervezetnek minden esetben, függetlenül attól, hogy biztosítottnak vagy nem biztosítottnak, magyarnak vagy külföldi illetőségűnek nyújtja. A 31 százalékos tb-járulék és a 3 százalékos munkaadói járulék viszont nem terheli az ilyen jogcímű kifizetéseket. Némi könnyebbséget jelent a cégek számára az is, hogy az adómentes részen felüli repi és üzleti ajándék után megfizetett szja és eho a társasági adóban elismert költségnek számít, így levonható az adóalapból.
Alapfogalmak REPREZENTÁCIÓ.
A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram és így tovább).
ÜZLETI AJÁNDÉK. A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, ide nem értve az értékpapírt.
Ha viszont nem üzleti, hanem más jellegű ajándékról van szó, az már tb-járulék alapot képez, sőt – a cég munkavállalója esetén – munkaadói járulékot is kell utána fizetni, ráadásul a társasági adóban sem számít elismert költségnek. A magánszemélyek továbbra is adómentesen kaphatnak (kifizetőnként évente háromszor) alkalmanként legfeljebb 500 forintnyi ajándékot. Arra érdemes figyelni, hogy az adómentesség feltételeit a gazdálkodónak, nem pedig az adóhatóságnak kell bizonyítani, tehát nem árt a “repiben” részesülőkről listát vezetni. Az új szabályok egyértelműsítik azt is, hogy nem minősül reprezentációnak például a repülőjegy árában felszámított étkezés vagy a szállodai szoba árában kimutatott reggeli.
Kedvező változás, hogy az adómentes értéken túli repiköltségek és üzleti ajándékok után nem szükséges havonta megfizetni a közterheket, elegendő csupán évente egyszer. A társasági adó alanyainak az adóévre elszámolt összes bevétel megállapítására előírt időpontot – vagyis többnyire május 31-ét – követően kell az ilyen jellegű költségek után az adót megállapítani és az azt követő hónap 12-éig megfizetni, az egyéni vállalkozók számára pedig az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnap – február 15-e – a fizetés végső időpontja.
Adózási vonatkozások 1.
A nemzetközi diplomácia keretében (a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter által) nyújtott reprezentáció és üzleti ajándékozás esetén:
REPREZENTÁCIÓ. Teljes mértékben adómentes.
ÜZLETI AJÁNDÉK. Teljes mértékben adómentes.
2. Társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány esetén:
REPREZENTÁCIÓ. Ha a szervezet által nyújtott reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladóan adott üzleti ajándékok együttes értéke nem több, mint a szervezet közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült összes ráfordítás 10 százaléka, de legfeljebb az adóévben elszámolt összes bevétel 10 százaléka, akkor a szervezetnek nem kell adót fizetnie.
ÜZLETI AJÁNDÉK. Ugyanaz, mint a reprezentáció esetében.
3. Más gazdálkodó szervezet esetén (ideértve az egyéni vállalkozókat is):
REPREZENTÁCIÓ. A gazdálkodó szervezet éves összes bevételének 0,5 százalékáig, de legfeljebb 2,5 millió forintig, adómentes.
ÜZLETI AJÁNDÉK. A 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után a létszámmal (az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám és a személyesen közreműködő tagok együtt) számolva 1500 forint/fő adómentes (teljes mértékben adóköteles viszont a 10 ezer forint fölötti értékű üzleti ajándék).
VISSZAMENŐLEG? A reprezentációra és az üzleti ajándékozásra vonatkozó szabályok módosításáról az országgyűlés a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat keretében dönt: az említett indítványokat a múlt héten már elfogadták a honatyák, a törvényjavaslat egészéről a végszavazás – az előzetes tervek szerint – a május 29-i plenáris ülésen lesz. Az új szabályokat így legkorábban csak július végétől, augusztus elejétől alkalmazhatják az érintett szervezetek, tekintettel arra, hogy a törvény rendelkezései a kihirdetést követő 45. naptól érvényesíthetők. A gazdálkodó szervezetek ugyanakkor maguk döntik el, hogy visszamenőleg január elsejétől alkalmazzák a módosított rendelkezéseket (és önellenőrzéssel rendezik a túlfizetést), vagy csupán a törvény kihirdetését követő 45. naptól alkalmazzák (ekkor a teljes évre meghatározott adómentes értékhatárok vonatkoznak az év hátralévő részében keletkező juttatásokra is.) Az nyilvánvaló, hogy fölösleges önellenőrzést végezni, s visszakérni a már befizetett adókat, ha augusztustól az év végéig az adott gazdálkodó vélhetően túllépi az adómentes keretét. Oszkó Péter viszont arra is felhívja az érintettek figyelmét, hogy azok a vállalkozások is ellenérdekeltek lehetnek a módosított szabályok visszamenőleges alkalmazásában, amelyek kihasználták az ingyenes juttatások tb-járulékmentességét. A megváltozó szabályok szerint csak az üzleti ajándék után nem kell tb-járulékot fizetni, az egyéb ingyenes juttatások viszont járulékalapot képeznek. A módosított törvény ugyanis arra már nem ad lehetőséget, hogy a cég a számára kedvező szabályokat visszamenőleg is alkalmazhassa, a kedvezőtleneket pedig csak a jövőre vonatkozóan.
