Közös egyéni bankszámlája van a Meditop Kft. két tulajdonosának, s még sohasem volt közöttük pénzügyi probléma. “Nagyvonalúak vagyunk egymással” – állítják, ami egyébként többéves együttműködésük záloga. Értékrendjüket egy Nigériában – eltérő időpontban, de azonos helyen – töltött kiküldetés változtatta meg: ott ugyanis mindketten rádöbbentek, hogy az élet, a jövő biztonsága többet ér, mint a pénz.
AFRIKAI KALANDOK. Greskovits Dávid 1987-ben került ki egyik napról a másikra az afrikai országba egy magyar-nigériai vegyes vállalathoz, miután a Richter tablettázó üzemében már végigjárta a ranglétrát, s éppen egy “kitörési lehetőségre” vágyott. Járjon-e a gyermek angol óvodába? – merült fel a kérdés, amire a felesége is csak bólintani tudott, s másnap már pakoltak. Hasonlóan gyorsan kellett dönteni Ács Zoltánnak is, akinek 1991-ben ajánlották fel, hogy az éppen hazatérő Greskovits helyére utazzon ki Nigériába. Ekkor egy mozgalmas hetet együtt töltöttek: a hazatérő üzletember feladata az volt, hogy megmutassa az utódjának mi vár rá, míg az utóbbinak azt kellett eldönteni, meri-e vállalni az újfajta kihívást. Ács Zoltán, 27 éves kora ellenére, úgy döntött, miért ne, hiszen mindig a külföldi munka volt az álma.
Az afrikai környezetre – bár meglehetősen embert próbáló körülmények vették őket körül – mindketten kellemesen emlékeznek. Az ottani vadkapitalista viszonyok között kellett majdnem egyedül vinni a vállalkozást: az anyagbeszerzéstől a késztermék eladásáig szinte minden a termelési igazgató hatáskörébe tartozott. Vagyis a kaland kapcsán kiderült: önállóan is képesek megszervezni, működtetni egy céget. S ha valakinek ez a szabadságérzés és önállóság egyszer megadatik az életében, akkor a jövőben már nem az a célja, hogy beosztott legyen egy multicégnél – legalábbis nem ez volt az álma sem Greskovits Dávidnak, sem Ács Zoltánnak.
Így aztán amikor az előbbi üzletember 1991-ben hazajött Nigériából, négy társaság részvételével – amelyek mögött 11 magánszemély állt – megalapították a Meditop Kft.-t az akkor klasszikus “mini” méretben: egymillió forint alaptőkével, annak is a fele apport volt. Vagyis fejenként mindössze 30-40 ezer forintot tettek be az alapítók, akiknek akkoriban lényegében csak lelkesedésük volt, tőkéjük annál kevésbé.
Ács Zoltán 37 éves, 1987-ben végzett a SOTE gyógyszerész karán, egy év múlva már a Richternél helyezkedett el. 1991-től Nigériában dolgozott az Imarsel Chemical termelési igazgatójaként, majd ügyvezetőjeként is. 1993 szeptemberétől lett a Meditop Kft. ügyvezető igazgatója, s 1995 óta egyik fő tulajdonosa is.
Nős, felesége dietetikus, jelenleg főállású édesanyaként neveli három fiukat. Szabadidejében Ács Zoltán sokat sportol, főleg atletizál. Ha teheti zenét hallgat, kedvence Frank Zappa.
Kezdetben bérmunkát végzett a kft.: volt akkoriban néhány “csodaszernek” kikiáltott gyógyhatású készítmény, amelynek bérmunkában történő gyártását vállalták, több esetben pedig a technológia kifejlesztőjeként, szakértőként vettek részt ilyen típusú termékek elkészítésében, máskor a csomagolást bízták rájuk. Az első minőségi ugrásnak az időközben gyógyszergyártási engedélyt is kapott kft. életében a vér koleszterinszintjét befolyásoló gyógyhatású készítmény bérmunka gyártási jogának a megszerzése számított. Gondot okozott azonban, hogy nem volt gépük, amivel készíthették volna a terméket. Már aláírták a szerződést a gyártásról, amikor mindezt közölték az üzleti partnerrel, aki persze – más lehetősége nem nagyon lévén – megfinanszírozta az első gépüket. Az ilyen jellegű kockázatvállalás egyébként később is jellemző volt a cégre. E nélkül ugyanis – úgy érzik – nem válhattak volna mára a magyar magánszemélyek által a rendszerváltást követően alapított gyógyszergyárak közül az egyik meghatározó céggé: az 1993-ban még 20 millió forintos árbevételt produkáló, 15 fős kis kft.-ből mára 600 millió forintos árbevételű, 80 alkalmazottnak munkát adó közepes méretű vállalkozássá fejlődtek. Az egykori alapítók persze ezt nem gondolták volna 1991-ben, de még 1994-ben sem, így fordulhatott elő, hogy akkor – befektetett pénzüket több tízszeres haszonnal megfejelve – kiszálltak a cégből.
Greskovits Dávid 44 éves, 1980-ban kapta meg diplomáját a SOTE gyógyszerésztudományi karán. 1980 és 1987 között a Richter Gedeon Gyógyszergyár tablettázó üzemében dolgozott, ahonnan üzemvezető-helyettesként távozott 1987-ben Nigériába. Ott négy évet töltött az Imarsel Chemical Co. Ltd. vegyes vállalatnál termelési igazgatóként. 1991-ben a Meditop Kft. alapítói közé tartozott, 1995 óta pedig az egyik fő tulajdonos.
Nős, középfokú közgazdasági végzettségű felesége jelenleg két gyermekük “főállású édesanyja”. Greskovits Dávid ma már sport nélkül “nem bírná ki”: íjászkodik, karatézik.
BELEVÁGTAK. A Meditop Gyógyszergyártó és Forgalmazó Kft. 1995 elején alakult újjá öt magánszemély – köztük az 1993-ban Nigériából hazatért, s azt követően a cégnél ügyvezető igazgatói posztot ellátó Ács Zoltán – részvételével. Két hónap múlva azonban újabb 3 személy távozott, így ketten maradtak: Greskovits Dávid és Ács Zoltán, akik – a többi volt tulajdonossal ellentétben – hittek a vállalkozásban. Az üzlet aztán beindult, különösen a bérmunkákból származó bevételeik emelkedtek meredeken: a Ciba-Geigy megbízta őket magyarországi termékei csomagolásával, dolgoztak a Pharmavitnak is – mely céget egyébként az amerikaiaknak való eladásig példaképüknek tekintették a Meditop tulajdonosai -, a Phylaxia-Sanofinak exportra termeltek, több kis cégnek pedig táplálék-kiegészítő termékeket gyártottak. Bár anyagilag szépen gyarapodott a cég a bérmunkából, a két tulajdonos mégis úgy gondolta, hogy hosszabb távon más stratégiát kell keresni. Így aztán 1995-ben létrehozták saját kutató-fejlesztő részlegüket. Az első gyógyszerüket 1999-ben tudták forgalomba hozni; egy vényköteles, öregedéskori problémák kezelésére, agyi funkciók javítására, a memória fokozására szolgáló készítményről van szó. Ma már e gyógyszer adja árbevételük többségét. Emellett megszerezték több olyan gyógyszer gyártásának az engedélyét, amelyet a nagy gyárak – mondván: a termelés nem gazdaságos – leépítettek. (Ezek között van például az a tabletta is, amelynek gyártásával kezdte “történelmét” a Richter Vegyészeti Gyár.) Alapvetően azonban a szabadalomképes gyógyszerekben hisznek: jelenleg 8 termékük van a Szabadalmi Hivatalnál bejelentve.
KOOPERATÍVAN.” A Meditop által előállított termékek a legmagasabb európai minőségi követelményeknek is megfelelnek” – mondja Szilágyi Attila, az egyik legnagyobb belga gyógyszergyár, az UCB magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója. Ez is magyarázata annak, hogy évek óta korrekt, mindkét fél számára kedvező üzleti kapcsolat létezik a két cég között. Szilágyi szerint a két üzletember erényeként említhető, hogy jól látják saját korlátaikat is: “nem ész nélkül rohannak a versenytársak ellen”, hanem, ha szükséges, együttműködnek velük.
S bár vannak problémáik a mindennapokban, az Afrikát megjárt páros optimista. Éppen ezért a közeljövőben néhány terméküket az exportpiacon is meg akarják “méretni”, s modernizálni szeretnék a termelőkapacitásukat is. Elhivatottságukat jól mutatja, hogy egyik tulajdonos sem él luxus körülmények között, a nyereséggel nem magánvagyonukat gyarapítják, hanem újra és újra visszaforgatják a vállalkozásba; a gyógyszercég mellett más befektetésük nincs is.
