Felemás eredményt értek el az Európai Unió (EU) vezetői néhány napja Stockholmban az állami kézben lévő nagy monopóliumok által uralt közérdekű szolgáltatások további liberalizálásában. Az unió a gazdasági versenyképesség javítása zálogának tekinti a hagyományos monopóliumok hegemóniájának megtörését. A távközlésben a szabad verseny bevezetésével már megtört a jég, ám egyes kormányok – a döntés súlyos következményeitől tartva – más szektorokban nehezen szánják rá magukat a nagy nemzeti szolgáltatók előjogainak megvonására.
Franciaország a stockholmi EU-csúcson megakadályozta, hogy a tizenötök konkrét határidőt szabjanak a gáz- és árampiac teljes körű megnyitására (Figyelő, 2001/13. szám). Megfigyelők ugyanakkor részsikerként könyvelik el, hogy az állam- és kormányfők utasították minisztereiket: az év végéig állapodjanak meg a postai szolgáltatások további liberalizálásáról.
Noha a konkrét paramétereket mellőző felszólítás a végrehajtásban nagy mozgásteret hagy a szakminisztereknek, a döntés mégis figyelemre méltó siker az Európai Bizottság számára. Brüsszel tavaly májusban kezdeményezte a postai szolgáltatásokra vonatkozó 1997-es közösségi irányelv módosítását, amellyel 2003-ig a jelenlegi 3-ról a piac 20 százalékára terjesztené ki a szabad versenyt. A tizenötök azóta “ültek” a javaslaton, és az utóbbi napokig nem sok jele volt annak, hogy egyhamar kedvező elmozdulás következne be. Az idő azonban sürget: a globalizációs folyamatok a postai szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat is gyors alkalmazkodásra kényszerítik.
FÉLTIK A FALVAKAT.Az unió végrehajtó szerve által idejétmúltnak minősített jogszabály a 350 grammnál nagyobb súlyú postai küldemények kézbesítésénél törte meg az állami tulajdonú postavállalatok monopóliumát. A bizottság új javaslata 50 grammra vinné le a határt, 20 százalékra bővítve ki azon szolgáltatások körét, ahol szabad a verseny. Az expressz küldemények és a külföldi címre feladott levelek kézbesítésénél viszont azonnal teljes körű lenne a piaci liberalizáció. A 15-ből 7 uniós tagállam (Dánia, Németország, Finnország, Olaszország, Hollandia, Svédország és Spanyolország) az irányelvben előírtnál már eddig is nagyobb mértékű piacnyitást hajtott végre. Párizs szerint azonban az elhamarkodott liberalizáció több ezer postahivatalt ítélne bezárásra és kétségessé tenné a postai küldemények eljuttatását olyan távoli, eldugott településekre, ahová eddig nagy veszteségek árán az állami tulajdonú társaság kézbesítette ki a leveleket. Frits Bolkestein, a brüsszeli bizottság belső piaci szabályozásért felelős tagja viszont úgy véli, hogy – miként azt több, a változtatásban élenjáró ország példája is bizonyította – a fokozatos piacnyitás és a közérdekű szolgáltatások színvonalának fenntartása között nincs feloldhatatlan ellentmondás. Több EU-tagállamban egyébként törvények írják elő az univerzális szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárásokat.
Más szektorokban is megfigyelhető, hogy a belföldön állami védettséget élvező cégek szívesen használják ki más EU-tagországok liberálisabb környezetét a piaci terjeszkedésre. A “protekciós” nagyvállalatok a profit reményében ugyancsak nagy előszeretettel merészkednek olyan területekre, ahol már nyílt a verseny.
E-RIVÁLIS.Az unió versenyhatóságai nemrég domináns piaci helyzetével való visszaélés miatt 24 millió eurós büntetést szabtak ki a Deutsche Post (DP) AG-re. A cég éveken keresztül a levélkézbesítési üzletágban élvezett monopolhelyzetéből származó busás bevételekből finanszírozta áron aluli üzleti csomagküldő szolgálatát, tisztességtelen versenyt támasztva a konkurenseknek. Az elmarasztaló uniós döntés azért precedensértékű, mert először minősült illegálisnak a monopóliumok által uralt üzletág és a versenyszféra közötti keresztfinanszírozás. “A költségen aluli árakat valakinek meg kell fizetni és ezek többnyire a monopóliumok ügyfelei” – mutatott rá az eset kapcsán Mario Monti versenyjogi biztos.
A postai szolgáltatásokkal foglalkozó üzletág a becslések szerint évente 80 milliárd eurós forgalmat bonyolít le az EU-ban. A Brüsszel által javasolt liberalizálás az állami postai monopóliumok bevételeinek körülbelül 16 százalékát érintené. A jövőben feltehetően nem csupán többen fognak osztozkodni a “zsákmányon”, de a postai torta is karcsúbb lesz. Az új üzenetközvetítési technológiák, mindenekelőtt az elektronikus posta rohamos elterjedése elkerülhetetlenül a levélforgalom csökkenéséhez vezet majd. Az elektronikus kereskedelem térhódítása ugyanakkor új lehetőségeket tartogat, hiszen az interneten megrendelt terméket valakinek el kell juttatnia a megrendelőhöz.
