A jelenlegi szabályozásA külföldiek engedély nélkül legfeljebb 350 ezer forintot hozhatnak be, ugyanakkor konvertibilis fizetőeszköz korlátlanul lehet náluk. A belföldiekre ennél kissé szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ha külföldre tartunk, vagy éppen onnan térünk vissza, akkor egyaránt 350 ezer forint lehet maximum a zsebünkben. Ennél több forintot egyébként még engedéllyel sem tarthatunk magunknál a határátlépéskor. Nem árt emlékezni arra sem, hogy külföldre utazásnál maximum 100 ezer forintnyi valutát vihetünk magunkkal.
Januártól devizaliberalizáció a határokon
Sok üzletembernek vagy éppen szabadságát külföldön eltölteni vágyó hazánkfiának okozott már problémát, hogy készpénzt csak korlátozott mértékben vihet magával. Jövő januártól a “görcsölés a határon” effektus a múlté lesz. A devizaliberalizáció nyomán ugyanis már nemcsak mi utazhatunk szabadon, hanem pénzünk is. A Pénzügyminisztériumban még nem dőlt el, hogy legyen-e olyan összeghatár, ami fölött bejelentési kötelezettséget írnának elő. Ha lesz is ilyen, a jelenlegi elképzelések szerint 2 millió forintot így is, úgy is magunknál tarthatunk a határátlépéskor.
Csökkent a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Rt. konjunktúraindexe némileg csökkent februárban. A lakossági és üzleti várakozásokat tükröző mutató azonban ellentétes irányban mozdult el. A lakosság valamivel bizakodóbb, míg az üzleti szféra borúlátóbban gondolkodik.
A lakosság gazdasági várakozása az utóbbi három hónapban nem változott lényegesen. A háztartások februárban kissé kedvezőbbnek értékelték saját és az ország gazdasági helyzetét, mint januárban, de a várakozások mindkettőt illetően romlottak. A korábbinál visszafogottabb áremelkedést érzékelték februárban, ugyanakkor az inflációs várakozások erősödtek. A tartós fogyasztási cikkek piacán nem változott a lakosság vásárlási kedve. Már stabilnak mondhatóak azok a tervek, miszerint az emberek a következő 12 hónapban kissé több pénzt költenének tartós cikkekre, mint jelenleg. Valamelyest csökkent, de továbbra is igen erős a lakosság megtakarítási hajlandósága, ráadásul tovább nőtt azok aránya, akik valószínűnek tartják, hogy a következő egy évben a jelenleginél többet tudnak majd megtakarítani.
Az üzleti szférán belül mindenekelőtt az ipari cégek váltak pesszimistábbá, a tavaly decemberi csúcs után egyértelmű a romlás. Februárban jelentősen romlott export-rendelésállományuk megítélése, a belföldi értékesítési lehetőségekről alkotott véleményük viszont nem változott. Bár a múlt hónapban – nagyon kis mértékben – a kereskedelmi vállalatok várakozása is romlott, megrendelési szándékaik növekedtek.
A BÁT és a BÉT a forrásadó visszafogását szorgalmazza
Alig telt el két hónap az új adótörvény hatálybalépése óta, a két tőzsde már is jelezte a Gazdasági Minisztériumnak (GM), hogy az árfolyamnyereség megadóztatása igencsak visszavetette forgalmukat. A Budapesti Értéktőzsde egyértelműen a kisbefektetők érdekeit képviseli, mikor meghatározott értékű befektetés alatt a 20 százalékos árfolyamnyereség-adó megszüntetését követeli. A BÉT szerint egyébként a GM tőzsdefejlesztési csomagjában szereplő intézkedések sem befektetőpártiak, ugyanis szerintük nem motiválják a piac fontos szereplőinek tartott spekulánsokat. A Budapesti Árutőzsde eközben az adókulcs csökkentésének s az év végi összevont elszámolásnak is örülne.
