Gazdaság

Online oktatás a felsőfokú képzésben – Távolság nem akadály

Önmagában nem áll meg a szinkron távokitatási képzés, érdemes kiegészíteni a hallgatók önállóságára jobban építő aszinkron képzéssel - állítja Gábor András, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) információs rendszerek tanszékének vezetője.

Aszinkron oktatásról akkor beszélhetünk, amikor a tanulók olyankor ülnek a gép elé, amikor jónak látják, nem pedig akkor, amikor a tanár és a többi diák is ezt teszi. Az idézett professzornak mára bőséges tapasztalata van a távoktatásban, hiszen a tanszék ilyen elemeket alkalmaz az angol nyelvű és a másoddiplomások képzésében, de egy komplett graduális kurzust is valósítottak meg ebben a keretben. A legnagyobb projekt az az online információ menedzsment kurzus volt az előző félévben, amelyet a hallgatók egy része otthonról, a külföldi ösztöndíjasok pedig az adott egyetem gépe előtt ülve hallgattak, méghozzá szinkron képzés keretében, vagyis mindenki ugyanabban az időpontban ült a gép elé. A Centra Symposium rendszer kiépítése körülbelül 20 millió forintba került, s egy szerverből, illetve a hozzá kapcsolódó, letölthető licencekből áll. A hallgatók, mikrofon birtokában, akár bele is kérdezhetnek az előadásba.

Online oktatás a felsőfokú képzésben – Távolság nem akadály 1A Hírközlési Alap támogatásával megvásárolt Centra három módon teszi lehetővé az előadások megtartását. A legegyszerűbb a PowerPoint-alkalmazás, amelyben a tanár kommentálja a diákok képernyőjén is megjelenő vázlatpontokat, leírásokat. Egy másik megoldás az úgynevezett web szafari, amikor a tanár szörföl a weben, s ezt a diákok a saját gépükön követik. Ez a módszer kiváló arra, hogy különböző webes alkalmazásokat együtt, a tanár irányításával ismerjenek meg. (Gábor András kedvenc órája az volt, amikor a helsinki műszaki egyetem website-ján található Winpre döntéstámogató szoftveren futtattak egy példa alkalmazást, nevezetesen az amszterdami repülőtér bővítési alternatíváit bemutató és elemző rendszert.) A harmadik előadói lehetőség pedig, hogy a tanár feltesz valamilyen információ menedzsment alkalmazást a gépre, s demonstrálja azt. Ezen a kurzuson a diákok így kaptak lehetőséget arra, hogy az SAP R/3-as vállalatirányítási rendszerébe bepillantsanak, azt kipróbálják.

A távoktatásnál nagyon fontos az interaktivitás. Az ismertetett kurzuson például az órán többször megszavaztatták a hallgatókat, nehogy lankadjon a figyelmük. A figyelem mérésére egyébként kiváló eszköz volt a rendszerbe épített chat szoba: ha a diákokat nem érdekelte az óra, sűrűbbek voltak a személyes levelezések. A tesztek beépítése is részben erre szolgált: a diákok minden óra végén kitöltöttek egy, az óra témájára vonatkozó tesztet. Utóbbiak számára a felkészülés nem vett igénybe több időt, mint a hagyományos órák esetében, a szoftverkörnyezet kiismerése egyszerű volt.

A távoktatás mellett csak az egyik érv a távolság és (aszinkron képzés esetében) az idő korlátozó tényezőinek kiküszöbölése. Gábor András szerint legalább ilyen fontos az a szemlélet, hogy a tanár nem az igazság letéteményese, hanem az a feladata, hogy segítse a hallgatót a világ felfedezésében, keretek, források és szempontok megadásával.

A BKÁE-n a tapasztalat azt mutatja, hogy az idősebb tanároknak kifejezetten hiányzik a személyes jelenlét, a szemkontaktus a diákokkal, a fiatalabbaknak viszont kevésbé. A távoktatás elterjedése valószínűleg befolyásolni fogja a tanári szerepet: kiiktatódik belőle az a ma még kötelező exhibicionizmus, amely a katedrára löki az embert.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik