Előfordult, hogy együtt mentünk el nyaralni, s öt nap múlva kapott egy telefont, hogy probléma van a cégnél egy üggyel kapcsolatban, s már röpült is haza; maximalista, aki ma sem tud visszavenni a pörgésből – jellemzi az Interestate főnökét Tóth Judit, a társaság reklám-marketing vezetője.
Pfandler Katalint a háború utáni események akadályozták meg abban, hogy jobb anyagi körülmények közé szülessen, így már gyerekkorában hozzászokhatott a létért való kemény küzdelmekhez. Bornagykereskedő nagyapja tulajdonát államosították, négy nyelvet beszélő diplomás édesapját pedig B-listára tették, aki ezért sokáig nem kapott állást.
TÖBB HANGSZEREN. Érettségi után a soproni idegenforgalmi irodán helyezkedett el, ahol hamar vezető vált belőle. “Mindenhol tetszett az embereknek, amikor határozottan elmondtam, hogy szerintem miként kellene csinálni a dolgokat, s a munkatársak gyakorlatilag maguk választottak meg irányítónak. Fordítva nem nagyon tudtam volna elviselni, azaz, hogy van egy elképzelésem, amit jónak tartok, ám a feletteseim olyasmikre utasítanak, amivel nem értek egyet” – szögezi le az üzletasszony.
A munka – és a gyermeknevelés – mellett szerzett oklevelet a számviteli főiskolán, majd egy mezőgazdasági nagyüzemben helyezkedett el, amely az idegenforgalomtól kezdve az építőipari tevékenységen át a kereskedelemig sok mindennel foglalkozott. Pfandler Katalin ennek köszönhetően számos profilban szerzett jártasságot, elsősorban pénzügyi, számviteli téren. Néhány év múlva a Tér és Forma nevű vállalkozás alapító tagjaként végképp az építőipar mellett kötelezte el magát, s az időközben részvénytársasággá alakított cégből leválva jött létre az ő vezetésével 1989-ben az Interestate. A ma már magánszemélyek, intézmények és külföldi befektetők tulajdonában lévő társaság – amelyben az igazgató a részvények mintegy 5 százalékát jegyzi – kezdetben csak ingatlanforgalmazással foglalkozott, később azonban az ingatlanfejlesztésbe is belevágott, mégpedig nagy értékű ingatlanok létesítésébe, jellemzően a főváros budai oldalán. Az igazi fellendülés 1997 óta mutatható ki, akkor kezdtek bele nagyobb lakóterületek fejlesztésébe is. Először a Testvér-hegyen 7,5 hektáron, Szombathely mellett 7 hektáron, a következő esztendőben pedig Budapest XVII. kerületében 33 hektáron. Jelenleg a Homoktövis-lakókert a legnagyobb beruházásuk, ahol 20 hektáron 700 lakást építenek, 14 milliárd forintos költséggel. Megbízás alapján, másokkal közös vállalkozásban is végeznek ingatlanfejlesztést, ennek egyik legújabb példája a 130 lakásos csillaghegyi lakókert. Az üzletasszony fővárosi lakosként is hű maradt a hűség városához, hiszen Sopronban is építenek egy társasházat.
PFANDLER KATALINŐrimagyarosdon született.
Az érettségi után, 1971-től a Ciklámen Touristnál dolgozott, majd 1982 és 1986 között a szintén soproni Dózsa MGTsz alkalmazásában állt. Időközben, 1979-ben, a Számviteli Főiskolán szerzett diplomát.
1986-tól a Tér és Forma soproni irodáját vezette, 1989-től pedig az abból kivált, jelenleg 35 alkalmazottat foglalkoztató Interestate Ingatlanforgalmazási és Befektetési Rt. elnök-igazgatójaként dolgozik.
A cégben érdekelt külföldi befektetők az osztalékuk visszaforgatásával rendszeresen növelik részesedésüket, kihasználva azt a lehetőséget, hogy a bent hagyott pénz után nem kell forrásadót fizetni. A kezdeti évek azonban nem voltak ennyire fényesek. 1992-ben például a teljes gazdasági eredményüket elvitték a csődbe ment partnerek. Pfandler Katalin elmondása szerint korábban napi 16-18 órát kellett dolgozniuk, hogy a cég a felszínen maradhasson, ma viszont számára “a 10 óra is elegendő”.
VÉDETT MAGÁNÉLET. Az életét úgy rendezte át, hogy a munkahelyi feladatok elvégzése mellett a kislányára is jusson ideje. A hétvégét neki szenteli, s mivel a családban és a cégnél is jó csapat működik, nem viszi haza a benti problémákat, ugyanakkor a munkahelyéről sem kell kétpercenként hazatelefonálnia. Három gyermeke van, s a harmadikkal még közvetlen ismerőseinek is meglepetéssel szolgált. “Amikor közölte, hogy kisbabájuk lesz, azt hittem, a lánya vár gyermeket” – meséli Tóth Judit. Persze nem csoda, ha az ember felkapja a fejét a fia és hároméves kislánya közötti 25 év korkülönbség hallatán, a cégvezető azonban ezt természetesnek tartja. “Ma mindenki örül, ha fiatalon letudja a gyerekeket, régebben viszont nem számított ritkaságnak, ha valakinek katona korában testvére született. A nagymamám 11 gyereket szült, a legutolsót 43 éves korában” – számol be az üzletasszony, aki ráadásul egy 4 hónapos unokával is büszkélkedhet.
“Az ember akkor tud jól teljesíteni, ha nem kell többfelé figyelnie. A kollégákkal fél szavakból megértjük egymást, nem szükséges többórás megbeszéléseket tartani, elegendő vázlatosan egyeztetni a teendőket” – mondja Pfandler Katalin, aki rendkívül fontosnak tartja, hogy állandóan képezze magát. Persze az ingatlanfejlesztést a mindennapi gyakorlat során kellett elsajátítaniuk, mert annak idején az országban sehol sem tanították azokat a szakismereteket, amelyekkel megvalósítható egy nagyobb beruházás.
“Férfiakat megszégyenítően intézi az ügyeket. Nem építőipari szakember, ennek ellenére a munkaterületeken a legkisebb hibát is észreveszi, ami egy tapasztalt mérnöknek is becsületére válna” – ad “személyleírást” az egyik üzleti partner, Bereczky Pál, a Bituberbau Kft. ügyvezető igazgatója.
“Akadtak az életemben olyan időszakok, amikor forintonként kellett beosztani a jövedelmet, de ez számomra nem azt jelentette, hogy lemondunk valamiről, hanem igyekeztem további pénzszerzési lehetőségeket keresni. Amikor például a második gyermekemmel gyesen voltam, s a megnövekedett létszám miatt nagyobb autó kellett, kézimunkázással teremtettem elő az ehhez szükséges összeget. A pénzt ma sem szórom, nem égetem feleslegesen a villanyt, nem beszélek a szükségesnél többet telefonon, de az életünket kényelmesebbé tevő háztartási eszközöket megvásárolom” – beszél az anyagiakhoz való viszonyáról Pfandler Katalin, aki nem vallja magát üzletembernek, mert nem költ luxusra, nem teniszezik, nem vadászik, nincs igénye jachtra, s ezenkívül sem igen tesz olyasmit, ami a társadalomnak ezt a rétegét szerinte jellemzi. A hetvenes-nyolcvanas években – nagypapája örökét folytatva – mellékesen borászkodott is. Az édesapja kisebb területet vásárolt, téesztagként neki is járt valamennyi föld, azon szőlőt telepített, s egy hektáron a nagyszülő receptje alapján eladásra is termelt Kékfrankost.
ÚJ TERÜLETEK. Véleménye szerint a cég még nem érte el a csúcsot. Úgy gondolja, hamarosan az üdülőingatlan-fejlesztés is jó üzletté válik, ezért ezt a profilt is felvenni tervezik. A szálloda- és irodaházpiactól viszont továbbra is távol tartják magukat, mert azon a területen túlkínálat mutatkozik. Ezzel szemben az idén egy újdonságnak számító projekttel állnak elő: a Pesti úton létesülő Home Centerrel. A 11 ezer négyzetméretes építőanyag-ipari és lakberendezési központ 66 üzlettel, kiállító teremmel észak-amerikai mintára épül, s egyedülálló objektumnak ígérkezik a régióban.
