Nyelvek a hálón – Világos beszéd

A világháló oldalainak háromnegyede angol nyelvű, miközben a világ népességének alig 5,4 százalékának ez az anyanyelve.#<# Ha ehhez még hozzávesszük azt a 7 százalékot, amelyik kiválóan beszéli az angolt második nyelvként, még úgy is csak a populáció egy nyolcadát kapjuk, amely elenyésző a fenti 75 százalékhoz képest. Az IDC piackutató cég szerint az európai és az ázsiai web-használat és elektronikus kereskedelem fejlődése az elkövetkező két-három évben legalább kétszer, de inkább ötször akkora lesz, mint az Egyesült Államokban, ahol az angolul netezők többsége lakik. A GlobalSight amerikai tanácsadó cég szerint 2003-ra az internetezők alig egyharmada beszéli majd az angol nyelvet. Ez pedig azt jelenti, hogy csökken az angol nyelvű oldalak aránya, hiszen a szörfölők az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat sokkal szívesebben veszik igénybe saját nyelvükön. Az ilyen tartalmak fejlesztése ugyanakkor lehetetlen kormányzati szerepvállalás nélkül, illetve annak hiányában, hogy a befektető kockázati tőkések ezt fontos szempontnak tartanák. A hazai multinacionális vállalatoknak is szembe kell nézniük azzal, hogy ha online akarnak kereskedni, akkor azt magyarul kell tenniük. A Sony példája azt mutatja, hogy jó stratégiával ez nem túl munka- és költségigényes feladat. Az elektronikai szórakoztatócikkeket gyártó cég 14 nyelven működtet weboldalt (köztük magyarul is), s külön céget hozott létre annak érdekében, hogy az internetes és telefonos ügyfélkapcsolataikat fejlessze. A Broadbase leányvállalat tapasztalata az, hogy az adott nyelvű felületek megteremtése nem igényel túl nagy költséget, de meglepő módon az ügyfelekkel való kapcsolattartás sem. A házon belül készült számítások szerint ugyanis a kérdések 80 százaléka olyan kézenfekvő, hogy 20 sematikus válasszal megválaszolható, tehát az egyszeri költséggel járó automatizálás nagyon nagy hatékonyságot eredményez.