Elmaradt a meglepetés: a Mol, a várakozáisoknak megfelelően, rossz harmadik negyedéves jelentést tett a befektetők elé a múlt hét elején. Az abban foglaltak szerint a gázüzletág 43 milliárd forintos veszteséget termelt. Hernádi Zsolt elnök ennek ellenére óvatosan bizakodó volt, a november elseje óta érvényes, 43 százalékkal megemelt nagyfogyasztói gázárat a kormány rugalmas hozzáállásának jeleként értékelte. “Fontos jelzés a jelenlegi áremelés arra, hogy a kormány változtatni kíván korábbi álláspontján, de még további lépésekre van szükség” – mutatott rá. Optimizmusát az is táplálhatta, hogy küszöbön állt a benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása, s a bíróság is gyors ítélethozatalt ígért.
A két döntés azonban lelohasztotta a Mol-elnök kedvét, hiszen azok nyomán a társaság – a labdarúgásban használatos pontrendszer alapján – mindössze 1 pontot szerzett a lehetséges 6-ból. Az energiahivatal állásfoglalását, amely részben elfogadja a Mol érveit, még kellő önuralommal fogadta az energetikai cég, abban ugyanis a felügyeletet ellátó hatóság kimondta: a minisztérium által meghatározott árakban nem vették kellő mértékben figyelembe a költségek növekedését.
GYENGÜLŐ ÁRFOLYAM. A bíróság első fokú ítéletében viszont már nem találhatott egyetlen pozitívumot sem a Mol – keresetét teljes egészében elutasították. Mindkét esetben fellebbez a társaság, ám ez a befektetőket nem nyugtatja meg, amit az is bizonyít, hogy a bírósági döntés után esett a Mol árfolyama.
Noha a cég a pert vesztette el egyértelműen, a menedzsmentnek komoly fájdalmat okozhatott a MEH döntése is. A hivatal ugyanis nagyon rossz véleményt állított ki a Mol kockázatkezeléséről. Kaderják Péter főigazgató szerint “aktív kockázatkezelés helyett a hatósági gázárakon keresztül a fogyasztóktól remélte többletköltségei megtérítését”. Két konkrét ügyet vizsgáltak meg, s ezek kapcsán ítéltetett nem kielégítőnek a Mol eljárása. Az egyik a hosszú távú gázszállítási szerződések megkötése. A magyar import túlnyomó része Oroszországból érkezik a Panrusgázon keresztül (amelynek fele részben éppen a Mol a tulajdonosa). Az orosz-magyar vegyes vállalat 1998 márciusában, az alacsony olaj- és gázárak idején egy meghatározott sávba akarta szorítani a hosszú távú szerződés keretén belül szállított energia árát. A Mol ezt az ajánlatot nem fogadta el, így a drágulás után neki az e szerződés keretén belül vásárolt gázért is teljes árat kell fizetnie. (A Mol úgy érvel, hogy annak idején az árhatóság miatt nem volt lehetősége ezt a lépést megtenni, ám ez Kaderják szerint nem felel meg a valóságnak, hiszen magánjogi szerződésekbe nem szólhat bele a hatóság.) Ha akkor elfogadta volna a Panrusgáz ajánlatát, úgy az idei első kilenc havi importgázért 24 milliárd forinttal kevesebbet kellett volna fizetnie a Molnak.
Még élesebb kritikát váltott ki az energetikai társaság pénzügyi kockázatkezelési gyakorlata. Kaderják szerint már az is minősíti a Molt, hogy a MEH kérdésére azt választolta: a cég “a földgázimport révén nincs kitéve sem ár-, sem devizaárfolyam-kockázatnak”. A hivatal szerint a kitettség valós, sőt kifejezetten erős, s a Molnak már korábban kockázatkezelési megállapodást kellett volna kötnie egy befektetési bankkal. Erre már 1997-ben devizahatósági engedélyt kapott a társaság. A maximális megtakarítás az idén ily módon 39 milliárd forint lehetett volna – vélik az energiahivatalban. Azt azonban készségesen elismerik, hogy ez nem olcsó mulatság és akkor is kell fizetni érte, amikor – mert a keresztárfolyamok a magyar cégnek kedveznek – éppen nem is lenne rá szükség.
ELUTASÍTVA. A Fővárosi Bíróság hétfői, nem jogerős döntése sokkal egyértelműbben utasítja el a Mol beadványát, ám a bíróság nem azt mondta ki, hogy a Mol jogos haszontól esett el, hanem azt, hogy nem polgári jogvitáról van szó. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz tárgya lehet az a kérdés, hogy a gázár megállapításakor érvényesített állami korlátozás alkotmányos célok érdekében történt-e, illetve meghaladja-e a szükséges mértéket.
Hernádi továbbra is kitart igaza mellett. Arra hivatkozik, hogy a bíróság szerint a rendeletben megállapított gázdíj alacsonyabb a jogszabályban meghatározott árképlet alapján számítottnál. Ráadásul a MEH állásfoglalása azt is kimondja, hogy a gázár-képzés magyarországi gyakorlata nem szerencsés, s hogy jövőre 25 dolláros gázárral kellene számolni. Ez azonban még nem jelent semmit; a fő kérdés, hogy mikor vezetik be az importalapú gázárat, továbbra is megválaszolatlan. Igaz, ezt most senki nem is kérdezte. Ám mindenkit ez érdekel. –
