Sokáig tartotta magát a nézet, hogy míg az emberi szervezet legtöbb sejtje képes megújulni, idegsejtjeink idővel csak pusztulnak. A legfrissebb amerikai idegrendszertani kutatások azonban meglepő eredménnyel szolgáltak: úgy tűnik, még holttestekből is nyerhetőek olyan agyi őssejtek, amelyekből a különböző idegsejtek, agyszövetek alakulnak ki. Az idegrendszeri őssejtek azok a kiindulási állapotban lévő, még nem szakosodott sejtek, amelyekről korábban úgy tudták a kutatók, hogy csak az osztódó magzati szövetben találhatóak. Kiderült, hogy majdnem minden őssejt alkalmas idegsejt képzésére, akár a csontból vett is.
“Ez egy hihetetlenül izgalmas kutatási terület – lelkendezik Ronald McKay, a National Institute of Neurological Disorders and Stroke munkatársa -, különösen azért, mert a nemzetközi neurológiai társaság jelentései egyre többször kérdőjelezik meg a magzati szövetek gyógyászati célú felhasználásának jogosságát, még ha nem is tiltják egyelőre. A felnőtt szövetek viszont egészen más etikai elbírálás alá esnek, mint az embrionálisak.” A halottak szerveit egyébként is rutinszerűen használja a gyógyászat, például a veseátültetéseknél.
Annak megítélése azonban, hogy mely sejtcsoportokban találhatóak meg az őssejtek, nem is olyan egyszerű. “A felboncolt tetemekre nem tekinthetünk úgy, mint sejtek keverékére, amelyben rá tudunk bökni az őssejtekre”- figyelmeztet Fred H. Gage, a Salk Institute kutatója. Egyelőre még maga az őssejt fogalma is vita tárgya. A legáltalánosabban elfogadott nézet szerint őssejteknek azokat a fejletlen sejteket tekintjük, amelyek képesek osztódni, és szaporodásuk során egyre fejlettebbé válva kialakítják a különböző szöveteket.
Gage és munkatársai nem sokkal a halál beállta után eltávolítottak egy kis darabot az elhunytak agyából. A szövetdarabok a mintavétel után minimum 10 órával, maximum 3 nappal később kerültek a szövettenyésztő laboratóriumba, ahol általában sikerült osztódásra bírni a sejteket, s azt követően azok különböző idegszövetfajtákká differenciálódtak. A csontvelőből nyert őssejtek – amelyek általában csonttá, porccá, izommá, vagy ínná alakulnak – Gage laboratóriumában 80 százalékos gyakorisággal idegszövetté módosultak.
Állatkísérletek során azt is sikerült elérni, hogy a patkány őssejtből kialakult idegszövet agyi hírvivő anyagokat, például dopamint termeljen. A dopamin hiánya okozza többek között a sok idős embert érintő Parkinson-kórt is, amelynek gyógyítására az Egyesült Államokban már felhasználtak magzati szöveteket, míg a szövetségi kormány le nem állította a kísérletek finanszírozását. Különben sem tudnák mind az 1,2 millió Parkinson-kórban szenvedő amerikai beteget magzati szövettel ellátni. A halottakból nyert őssejtekből előállított dopamintermelő idegsejtek beültetése azonban megoldaná a problémát. –
