Főként elektromos áram takarítható meg az idő egy órával történő előretolásával a nyári időszakban, így nem véletlen, hogy ezen energiahordozó elterjedését követően kezdték el alkalmazni ezt a módszert. Szabályozására Angliában már 1908-ban törvényjavaslatot dolgoztak ki. Az órák átállítása az első világháború idején vált általánossá – akkor, amikor kényszerítő erővé vált a takarékoskodás; az Osztrák-Magyar Monarchia területén például 1916-tól alkalmazták. Ettől fogva kisebb szünetekkel rendszeressé vált Magyarországon a téli-nyári időszámítás váltakozása. Az órákat 1949 és 1957 között – két évet leszámítva – mindig átállították, majd a hetvenes évek végén, két olajárrobbanás után, a magyar kormány ismét úgy döntött, hogy áttér az európai időszámításra. Ennek megfelelően 1980-tól március és szeptember utolsó vasárnapján egy órával előre, illetve vissza tolták az időt. Angliában, majd Portugáliában a kétórás csúsztatással is foglalkoztak – sikertelenül. A nyári időszámítás október utolsó vasárnapjáig való meghosszabbítása viszont bevált. –
