Észtországban hideg van, és viszonylag naigyok a távolságok. Hogy ne kelljen a fűtött szobából kilépni, mindenki bekötteti az internetet, ráadásul az északi emberek nem szeretnek sokáig szemtől szembe beszélni egymással, ezért inkább mobiltelefont vesznek – magyarázza a kiugróan magas észtországi internet- és mobiltelefon-használat okát Taavi Lepments, az észt alapítású internetes állásközvetítő cég, a CV Online pénzügyi igazgatója. Majd félretéve a tréfát, rátér a számokra: annak, hogy a balti országban a lakosság 25 százaléka internetezik, s 33 százaléka mobiltelefon-tulajdonos, a Finnországgal való szoros gazdasági és kulturális kapcsolat az oka. Nem csoda, hogy az 1996-ban kizárólag diákmunkások toborzására létesített észt vállalkozás egy év múlva dotcom céggé alakult, s mára a régió egyik jelentős online állás- és munkaerő-közvetítő cégévé nőtte ki magát. Magyarországon most vásárolta fel az alig egy éve működő internetes recruitment (toborzó) céget, a Munkafórumot, így már a .hu domain név alatt is lehet a CV Online hálózatában állást, illetve alkalmazottakat keresni.
RUGALMASAN. A Munkafórum igazgatója, Antal László méltán lehet büszke arra, hogy a gombamód szaporodó versenytársak közül őket választotta a CV Online, amelyet nem kisebb személyiség támogat anyagilag és szakmailag, mint Esther Dyson (lásd keretes írásunkat). A Munkafórum erőssége az volt, hogy gyorsan építették fel a vállalkozást, és rugalmas szolgáltatásra rendezkedtek be – ezért ítélték érdemesnek a céget az észtek a félmillió eurós befektetésre. A stratégiájuk a szaknyelven job postingnak nevezett modellre – az álláshirdetésekre való koncentrálás helyett az önéletrajz-adatbank kiépítésére – irányult, illetve arra, hogy az önéletrajzokat a munkaerő-keresők piacának vérkeringésében tartsák. Antal szerint ez olyan irány, amelyet ugyan nehezebb kitaposni, viszont ugyan nehezebb kitaposni, viszont hosszú távon versenyképesebb. Antal László, a CV Online Hungary jelenlegi partnere, aki egy hitelkezelő cégcsoportnál foglalkozott humán erőforrás menedzsmenttel, saját tapasztalata alapján jutott arra a felismerésre, hogy az online recruitmenté a jövő, s ennek tudatában már eleve azzal a szándékkal hozta létre a Munkafórumot, hogy az befektetők bevonásával legyen hosszú távon piacvezető.
Taavi Lepments és Antal László felváltva bizonygatja: az álláspiacon az internetnek hamarosan nagyon nagy szerepe lesz. Észtországban már az álláskeresések közel fele zajlik a világhálón. Magyarországon az arány még nem számottevő, de a trend már látszik: az egyre több online recruitment cég, a gyorsan növekvő online önéletrajz-adatbankok alaposan át fogják alakítani a recruitment módszerét és piacát. Idővel értelmetlenné válik és megszűnik az emberekben a félelem, hogy ha elküldik egy online céghez az önéletrajzukat, akkor azt bárki, akár a főnökük is megláthatja. Antal szerint egy magára valamit is adó HR-igazgató nem veszi rossz néven, ha jelenlegi alkalmazottja CV-jét látja a neten, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy ez kifejezetten állásváltoztatási szándékra utal. Az online adatbankba való jelentkezés inkább egyfajta passzív álláskeresésnek minősíthető: ha valakinek lehetősége van arra, hogy látni engedje magát, akkor miért ne tegye, hátha bejön egy izgalmas ajánlat. Az online recruitmenttel foglalkozó komolyabb cégek persze adnak arra, hogy a potenciális munkavállalók ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe, s adataikat védik.
TERJESZKEDÉS. A CV Online gyorsan terjeszkedik a régióban: már most jelentős pozícióval bír a cseh piacon, s a magyarországival egy időben hajtott végre akvizíciót Lengyelországban is. Van képviselete (és honlapja) Romániában, Bulgáriában és Oroszországban. A nemzetközi stratégiából következő egyedülálló szolgáltatás a CV Europe, ahol ingyen kereshetnek és kínálhatnak állást azok, akik nem ragaszkodnak az országhatárokon belüli megoldásokhoz. Eddig 2,5 millió dollárt fektettek be, s az alkalmazottak száma az egész régióban havonta tíz fővel nő. Magyarországon tizenegyen dolgoznak közvetlenül az ügyfelekkel, illetve a menedzsmentben.
Taavi Lepments befektetőként sűrűn utazik a régióban, s jól ismeri az országok információs társadalomra való felkészültségét. Nem aggódik amiatt, hogy még a legfelkészültebbek is fejletlenek Észtországhoz képest, hiszen az általuk megcélzott piacokon a kritikus tömeg már megvan, s mint mondja: “olyan ez, mint a fax volt annak idején, az internethasználók számának növekedésével nem egyenes arányban, hanem exponenciálisan nő a forgalom”.