A kormány nyomásával dacolva a japán jegybank (BOJ) 0,25 százalékra emelte a napi refinanszírozási hitelek kamatát az eddigi – gyakorlatilag 0 százalékos – szintről, véget vetve ezáltal a tavaly február óta tartó zérókamat-politikának. A szigetországban utoljára tíz évvel ezelőtt került sor hiteldrágításra, úgyhogy a bank döntéshozó tanácsának tagjai közül többen most először részesülhettek a kamatemelés élményében. Ülésüket megelőzően kormánykörökből egyértelművé tették, hogy nagyon rossz néven vennék a lépést, mivel a likviditás szűkítése ártana a gazdasági kibontakozásnak; a fenyegetések közt még az is szerepelt, hogy korlátozzák a BOJ két évvel ezelőtt biztosított függetlenségét.
A zérókamat-politikát eredetileg rendkívüli intézkedésként vezették be, kifejezetten azzal a céllal, hogy az akkor fennálló deflációs veszély ne mélyítse tovább a recessziót. A BOJ mostani közleménye szerint a deflációtól immár nem kell tartani, a gazdaság újabban – főleg az állóeszköz-beruházásoknak köszönhetően – a fellendülés egyre világosabb jeleit mutatja, ami indokolttá teszi a monetáris feltételek kismértékű módosítását. A bank hangsúlyozza, hogy a kamatemelés nem jelent tényleges hitelszűkítést, hiszen a 0,25 százalékos ráta még mindig rendkívül alacsony. Bár a közleményben nem szerepel, Hajami Maszaru BOJ-elnök megnyilatkozásaiból tudni lehet, hogy a pénzintézet tarthatatlannak gondolja a nulla százalékos hitelezést, mivel ilyen helyzetben könnyebben elodázhatók a mélyreható gazdasági reformok.
Kormányzati oldalról többen is erős csalódottságuknak adtak hangot a BOJ döntése után. Mori Josiro miniszterelnök túl korainak nevezte a kamatemelést, Szakaija Taicsi, a tervezési minisztérium vezetője pedig leszögezte, hogy Hajami a kormánynál sokkal derűlátóbban ítéli meg a gazdaság állapotát. Gyakorlatilag ezt a véleményt osztja Imai Takasi, a Keidanren munkáltatói szövetség elnöke is, aki szerint “nehéz megérteni” a jegybank lépését. Független elemzők egy része hasonlóan vélekedik, rámutatva: a GDP 60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás továbbra is nyomott, s e tekintetben a kamatemelés gátolhatja a gazdasági fellendülést. –
