A tőzsde árfolyamcsökkenéssel, a devizapiac pedig a zloty gyengülésével reagált arra, hogy a prognózisokban szereplő 700 millió dollár helyett 870 millió dolláros hiányt jelzett júniusban a lengyel folyó fizetési mérleg. A deficit több mint a kétszerese a májusban regisztrált 401 millió dollárnak, bár a tavaly júliusi 1,14 milliárd dollárnál kétségkívül jóval kedvezőbb az adat. Az első félévi 5,64 milliárd dolláros kumulált hiány viszont megint csak meghaladja az 1999 első hat hónapjában felgyülemlett 5,00 milliárdot. A júniustól visszaszámolt 12 hónap deficitje a GDP 7,7 százalékának felel meg.
A kedvezőtlen adatok mögött főként az ingadozó exportteljesítmény áll, kiegészülve az igen erőteljes belföldi kereslettel – állítják az elemzők. Az első félévben az export 13,20, az import pedig 20,05 milliárd dollárt tett ki, ami 0,7 százalékos csökkenést, illetve 2,9 százalékos növekedést tükröz 1999 azonos időszakához képest.
Az elmúlt években Lengyelországban többször is emlegették a valutaválság veszélyét, legutóbb ez év márciusában, amikor a folyó fizetési mérleg 12 havi kumulált hiánya rekordszintre, a GDP 8,3 százalékára emelkedett. A kedvező áprilisi és májusi mutatók nyomán a félelem enyhült, így aztán érthető, hogy a júniusi fejleményt csalódottság fogadta. A jegybank monetáris politikai tanácsának (RPP) következő, augusztus 30-i ülésén várhatóan központi téma lesz a folyómérleg-hiány, s nehéz döntések várnak a tanács tagjaira a követendő kamatpolitika ügyében is. Előzetes becslések szerint ugyanis júliusban a 12 havi infláció 11 százalékra nőtt, az ellenlépésként kínálkozó kamatemelés viszont – a zloty felértékelődése miatt – rontaná a lengyel exportőrök pozícióját. –
