Az elmúlt tíz év fejlődése és stabil kedvező imakroadatok már egy alapjaiban szilárd gazdaságot jelenthetnek. Esély van arra, hogy a rövid távú stabilitást hosszú távon is megőrizzük. Ez persze korántsem problémamentes és mindig egyensúlyőrző növekedési pályát jelent. A rövid idő óta tartó konjunktúra természetszerűleg még nem érezteti hatását a társadalmi folyamatokban. Tapasztalatok szerint egy hosszabb ideig tartó válság utáni fellendülés 5-7 év múlva hoz olyan eredményeket a társadalom életében, amelyek már statisztikailag is jól mérhetők és amelyeket a lakosság is értékel. A társadalmi jelzőszámokat ezért egyelőre az elmúlt tíz év gazdasági eseményei és eredményei határozzák meg, mindenekelőtt a rendszerváltozás és a transzformációs válság hatásai.
Az idei év első negyedében tovább csökkent a népesség, valamelyest javuló halálozási és élveszületési mutatók mellett. Így március végén a népességszám még tízmillió felett volt, de a további csökkenés még hosszú távon ható folyamat lesz.
A legutóbbi években az életszínvonal javulását jelezte a reálkereset, reálfogyasztás növekedése, a rendszerváltás utáni polarizációban azonban lényegi változások még nem várhatók. A minimálbér emelése segíthet az alacsonyabb jövedelmi csoportokon, az intézkedésnek komoly hatása lehet a foglalkoztatottságra, a munkabérekre, a szociális kiadásokra is (Figyelő, 2000/29. és 30. szám). A tervezett emelés a fogyasztást is növelheti, aminek jelentősége, hogy a kisjövedelműek általában hazai termékeket vásárolnak, ezáltal javítják a hazai gazdaság piaci lehetőségeit.
A rétegek közötti jövedelem-átcsoportosulás folytatódni fog, bár lassuló ütemben. Az átcsoportosulás a továbbiakban vélhetően nem a legalacsonyabb jövedelműektől a magas jövedelműek felé történik (a minimálbér-emelés ezt valószínűsíti), hanem ahogyan már a kilencvenes évek közepétől megkezdődött, a közepes jövedelműektől fokozódik az elvonás.
A foglalkoztatottak számának növekedése és a munkanélküliség csökkenése nem jár együtt, amiből arra következtethetünk, hogy az üres vagy újonnan létrehozott munkahelyeket főként nem a munkanélküliekből töltik fel. A munkanélküliség jelenlegi szintje mellett, elsősorban a tartósan munkanélküliek, és a fiatal állástalanok száma kiemelkedően magas. Egyre mélyülő szakadék van a munkapiacról kiszorult és a feltételekhez, elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodni tudó, képzett munkaerő között. A pályakezdők nagyarányú munkanélkülisége az oktatás rugalmatlanságának kérdését is felveti.
A 2000. június elejétől érvényes új lakáshitelezési rendszer a lakásépítők finanszírozási gondjain hivatott segíteni. Az új rendelet a korábbi koncepcióknál jóval szélesebb körben kínálja fel a kedvezményes hiteleket. Ezzel együtt a hitelt igénybe vevők száma meglehetősen szerény, a lakásárak és a jövedelmek közötti szakadék folyamatos mélyülése miatt e helyzet tartós fennmaradásával számolhatunk. Az ingatlanárak jelenlegi alakulása a jövedelmek alacsony szintje és lassú növekedése mellett egyébként is nehezíti a lakáshoz jutást. Ezért szükséges a lakástámogatási rendszer bővítése, a használt lakások felújításának támogatása, valamint a bérlakások építése is. –
