Külsőségekből is azonnal látható, hogy az Audi német precizitással dolgozik. A szögletes, hatalmas irodaépületeket, üzemcsarnokokat magában foglaló iparterületre csak tüzetes átvizsgálás után juthat be az újságíró: a táskát éppúgy kinyittatják, mint ahogy meggyőződnek arról is, hogy a számítógép az ami, vagyis működik, a fényképezőgéppel pedig lehet fényképezni. Mindezek után a rendészek figyelmeztetnek: “A járdán tessék menni”.
Hasonló alapossággal jártak el az ingolstadti székhelyű német autógyár vezetői, amikor 1991-ben elkezdtek helyet keresni az új motorgyártó központnak. A korabeli jegyzőkönyvek tanúsága szerint meglehetősen tárgyilagos szempontrendszer alapján, összesen 180 európai helyszín adottságait vetették össze.
SZEMPONTOK. Részletesen Győr vezetői sem ismerik azokat a megfontolásokat, amelyek alapján a német autógyár illetékesei meghozták döntésüket. “Ennek ellenére biztosra vehető, hogy Győr kedvező adottságait ismerte el az Audi AG, amikor a várost választotta több milliárd márkás beruházásának helyszínéül” – vélekedik Balogh József polgármester. A választásban nagy szerepe volt, hogy Győr közúton, vasúton és vízi úton egyaránt könnyen megközelíthető. Minden bizonnyal fontosnak számított az is, hogy a város infrastrukturális helyzete már a kilencvenes évek első felében kedvező volt. Emellett vonzóvá tehette a dunántúli megyeszékhelyet, hogy az itt működő tradicionális járműgyártás okán az Audi jól képzett munkaerőre számíthatott. De az ingolstadtiak szimpátiájának elnyerésében szerepe volt az itt működő, közlekedési, informatikai és távközlési szakemberek képzésével foglalkozó műszaki főiskolának is. Az pedig csak a hab volt a tortán, hogy Győr 1994-től tíz évre teljes adómentességet biztosított az autógyártó óriás helyi vállalkozása számára.
Az Audi AG vezetése egyébként több mint egy évig tartó vizsgálódás után határozott úgy 1992 novemberében: több millió márkás befektetéssel éppen e Győr melletti iparterületen építik fel az új üzemet. Azt viszont valószínűleg a több évre előre mutató üzleti tervek alapján dolgozó autógyártó óriás vezetői sem sejtették, hogy a száz százalékban a német konszern tulajdonában lévő Audi Hungaria Motor Kft. 1993. februári megalakításakor cégük egyik legfontosabb beruházását indítják útjára.
A győri gyár munkájának eredményességét érzékelteti, hogy 1999-ben a 2 millió márkás alaptőkéjű kft. az Audi AG teljes nyereségének 80 százalékát termelte meg. Az óvatosabbak persze ehhez hozzáteszik azt is, az Audi Hungaria üzleti jelentésében kimutatott, konszernen belüli kiemelkedő eredményében nagy szerepük van az Európai Unióétól eltérő magyar számviteli előírásoknak. Emellett nem feledhető az sem, hogy a kft. számos, az anyavállalattól kapott szolgáltatásért évek óta egyetlen fillért sem fizet. A magyar cég 5,53 millió márkás (729 milliárd forintos) árbevételén, 506 millió márkás (65,7 milliárd forintos) mérleg szerinti eredményén ettől függetlenül nincs semmi szégyellni való. Különösen, ha mindehhez hozzávesszük azt is, hogy az Audi Hungaria Motor Kft. az 1997-es árbevétele alapján a negyedik, az 1998-as és az 1999-es eredményei alapján pedig a második volt a magyar cégek toplistáján. A társaság a tavalyihoz hasonló eredményekkel várhatóan 2000-ben is a második helyen végez majd, a Mol Rt. mögött. Igaz, az Audinál arra számítottak, az idén megszerzik az első helyet, ám az emelkedő benzinárak az olajcég árbevételét oly mértékben megnövelték, hogy ezzel az erős versenypiacon tevékenykedő autógyár már nem tud konkurálni.
BIZALOM. Az Audi AG magyar leányvállalatával kapcsolatos bizalmát jelzi, hogy a kft. nyereségét a Volkswagen-csoporthoz tartozó autógyártó konszern évről évre győri fejlesztésekre fordítja. Az anyacég az elmúlt év végéig összesen 1,6 milliárd márkát költött itteni vállalkozásának fejlesztésére. Ebből az összegből kezdte meg a termelést 1993-ban az első hengerfej-megmunkáló gépsor, kezdett dolgozni 1994 augusztusában a motorgyár. De ezek a beruházások tették lehetővé azt is, hogy 1998 áprilisában Győrben megindulhatott az Audi TT Coupék, tavaly júliusban pedig a TT Roadsterek gyártása. A társaság ma már az Audi AG központi motorszállítója. Hozzávetőleg 60 százalékukat maga az Audi, harmadukat a Volkswagen, 2 százalékukat a Seat, 8 százalékukat pedig a Skoda használja fel.
A társaság motorgyártó kapacitásának újabb nagy volumenű fejlesztése 1999 végén kezdődött meg. A kétéves, mintegy 600 millió márkás program első fázisa néhány hete zárult le. Ennek eredményeként Győr az Audi valamennyi 4, 6 és 8 hengeres, benzin-, illetve dízelmotorját gyártja. A teljes egészében külső hitelek nélkül megvalósuló fejlesztés 2001 végére tervezett befejezése után a kft. a motorgyártásnál felhasznált, ma még külföldi üzemekből származó részegységeket is saját maga állítja majd elő. A kft. motorgyárában jelenleg naponta 5700 motor készül. Így évente 1,3 millió járműerőforrás kerülhet le a gyártósorokról a kapacitások teljes kihasználása esetén. Az új motorgyártó üzem megtekintésére egyébként Orbán Viktor miniszterelnök stílusosan Audival érkezett, s széles mosolyából láthatóan nemcsak négykerekűjével volt megelégedve. A sikertörténet további folytatásához befektetési kedvezményeket ígért a vendéglátóknak.
A gépkocsigyártás győri meghonosítására az Audi eddig összesen 70 millió márkát költött. A jelenleg 35 ezer négyzetméteres gyárcsarnokban működő, 240 méter hosszú, 110 méter széles, 95 munkaállomásból álló szerelősorról naponta 260 gépkocsi gördül le. Ez évente 55 ezer TT Coupé és Roadster előállítására elég. Az autószalonokban mintegy 11 millió forintba kerülő kétüléses sportautók Ingolstadtból érkező, komplett karosszériájába Győrben szerelik be a helyben gyártott motort, valamint a gépkocsi többi részegységét. A kis szériában készülő négykerekűek összeszerelése jelenleg 1100 embernek ad munkát.
CSAPATMUNKA. Az Audi Hungaria a számítások szerint Győr térségében közvetlenül és közvetve összesen 16,7 ezer embernek ad munkát. A társaság 4,5 ezer munkatársat foglalkoztat. Dolgozóinak átlagéletkora nem éri el a 28 évet. Kiválasztásuknál a szakképzettség és a nyelvismeret mellett nagy hangsúlyt fordítottak arra is, hogy a céghez kerülők alkalmasak legyenek a csapatmunkára. A vállalatnál ugyanis lényegében minden munkaterületen néhány főből álló teamek dolgoznak. Arról a társaság vezetői nem szívesen beszélnek, mennyibe kerül a magyar munkaerő az Audi számára. Annyit azért hivatalosan is meg lehet tudni, hogy a győri cég a magyar ipari átlagnál 20 százalékkal fizet többet alkalmazottainak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakmunkások bére bruttó 80 és 150 ezer forint között van. A felsőfokú végzettségű szakembereké, mérnököké 140-230 ezer forint; a középvezetői fizetések a 210-380 ezres sávba esnek. Az életszínvonal emelkedése a gyár parkolójában autók formájában testesül meg: a húszéves Zsigulik és Trabantok mellett megjelentek a fiatalabb nyugati típusok is.
Az Audi Hungarianál nem csinálnak titkot belőle, hogy a magyar munkavállalók fizetése hozzávetőleg az ötöde annak az összegnek, amiért Ingolstadtban dolgoznak a konszern munkatársai. Az éppen aktuális arányszámnál azonban fontosabbnak tartják a német és a magyar bérarányok folyamatos javulását. A társaság első munkatársának 1993-as felvételekor az ingolstadtiak előnye még hétszeres volt. Győr polgármestere is a legfontosabb pozitívumok között tartja számon az Audi által teremtett munkalehetőségeket. Nem mellékes szerinte az sem, hogy az autógyár európai színvonalú technológiát, tudást és nem utolsósorban magas igényszintet honosított meg. A társaság évről évre komoly szakértői megbízásokkal látja el a győri főiskolát. Saját közműhálózatát és infrastruktúráját teljesen egyedül, a város segítsége nélkül építette ki. Emellett, ha a helyi adókat egyelőre nem is fizeti, az Audi jelentős mértékben járul hozzá a győri kulturális és sportesemények megrendezéséhez, illetve az egyéb közérdekű feladatok ellátásához.
KAPCSOLATOK. A környező vállalatok is kedvező véleményt alakítottak ki. “Jóban vagyunk az Audival” – ismeri el Dusza András, a Rába Rt. kommunikációs vezetője. A magyar vagon- és gépgyárnak ugyanis régi a kapcsolata az autóipari multival, amely ideérkezésekor a Rába félig kész csarnokát vásárolta meg. Mint kivitelező, a Rába fejezte be a csarnoképítést, és azóta is (főleg környezetvédelmi, energetikai, illetve infrastrukturális) szolgáltatásokat nyújt az Audinak. A főleg haszonjármű-ipari részegység-gyártásban érdekelt Rába ugyan nem beszállítója a cégnek, de nem mondott le erről. Komoly terveket szövöget a győri négykarikással kapcsolatban, hiszen stratégiai célja, hogy erősítse járműalkatrész-gyártó tevékenységét. Az Audival a jó kapcsolat egyébként a kezdetektől fogva tart, annak ellenére, hogy a német motorgyár a Rába több szakemberét, vezetőjét is “elcsábította”. Ám már olyan munkatárs is van, aki az Audi után ismét a Rábánál dolgozik. A Rába jóvoltából is magas győri szakmai kultúra a négykarikás csoport helyválasztásában sem volt mellékes, amelyet most az Audi még tovább emel. Ennek a régió – és a Rába is – hasznát látja.
