Tovább növeli a nyaralás örömeit, ha a szaibadságát élvező dolgozónak támogatója is akad: jelesül a jól megérdemelt nyári pihenés egyre növekvő költségeihez a munkáltató is hozzájárul. Ennek számos formája alakult ki. Vannak cégek, amelyek ma is saját vállalati üdülőjüket ajánlják dolgozóiknak, mások az üdülési szezonra nyaralókat, apartmanokat bérelnek munkatársaik számára, vagy épp külföldi vállalattal csereüdülést szerveznek nekik. Pénzbeli üdülési támogatásra is akad példa, egyesek pedig már most hozzájuthatnak 13. havi fizetésükhöz. Főként nagyobb cégeknél fordul elő, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók, a meghirdetett munkaversenyek győztesei jutalmul egyhetes utat kapnak a spanyol tengerpartra, a francia Riviérára vagy egyenesen a Sydney-i Olimpiára. Ugyanakkor a kisebb vállalkozásoknál sem ritka, hogy a cégvezető családjával – persze cégköltségen – egzotikus helyen tölti a nyári szabadságát.
A költségvetés bevételi érdekei miatt az adótörvények nem igazán értékelik a cégek efféle gesztusait: vagy adóköteles természetbeni juttatásnak minősítik, s így plusz adóval terhelik azokat, vagy eleve tiltják, hogy a vállalkozás költségei között számolják el a magáncélú utazások költségeit. Ezért is számított üdítő kivételnek az üdülési csekkek 1998. január elsejétől bevezetett szabályozása. E szerint ugyanis adómentes lett a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk ellenértékéből adott engedmény a csekk értékének 50 százalékáig, legfeljebb évi 10 ezer forintig, feltéve, ha a kifizető ezt belföldi illetőségű magánszemélynek adta tovább. Bár egyes parlamenti képviselők már tavalyelőtt is kezdeményezték, hogy növeljék az adó- és járulékmentes összeget, a pénzügyi kormányzat – a kieső adóbevételek miatt – nem támogatta indítványukat. Így történt ez tavaly is, ám a koalíciós honatyák a kormányzati elutasítás ellenére igent mondtak arra az indítványra, amely szerint 2000. január elsejétől a duplájára emelték az adó- és járulékmentesen adható üdülési csekkek értékét.
A gazdasági növekedéssel, a lakossági reáljövedelmek emelkedésével a belföldi turizmus is mindjobban megélénkül. Lassacskán a cégek is felfedezik az itthon egyre több helyen felhasználható üdülési csekket. Jól mutatja ezt, hogy a vállalkozásoknak május végéig nagyobb értékben adtak el üdülési csekket, mint tavaly egész évben. Mint Réti Ágnestől, a Nemzeti Üdülési Szolgálat ügyvezető igazgatójától megtudtuk: május végéig a cégek már 766 millió forint értékben vásároltak ilyen csekket, s terveik szerint éves szinten 1,5 milliárd forintra rúghat az ily módon értékesített utalványok ellenértéke. (A parlament döntése szerint egyébként a vállalkozások éves szinten 3,5 milliárd forintnál nagyobb értékben nem vásárolhatnak üdülési csekket.) A népszerűség bizonyára annak is köszönhető, hogy a vállalatok mindjobban felismerik e megoldás előnyeit. Ha egy cég ugyanolyan értékben ad a dolgozójának üdülési csekket, illetve pénzt, akkor az előbbivel kétszeresen is jól jár: kisebb az adó- és járulékterhe, ráadásul a dolgozónál megjelenő nettó juttatás is nagyobb, mint pénzbeli hozzájárulás esetében. Az üdülési csekkeket ugyan csak korlátozottan lehet felhasználni, ám a kör egyre bővül, immár több mint ezer helyen – panziókban, kempingekben, négy csillagos szállodákban vagy magánszállásokon – nyílik erre mód. Ennek ellenére, ha a dolgozók akaratán múlik a döntés, sokan mégis inkább a kisebb nettó értékű pénztámogatás mellett voksolnak, ami persze érthető, hiszen a pénzt bárhol, illetve nemcsak nyaralásra lehet felhasználni.
Az üdülési csekkhez kapcsolódó adókedvezmények növelése egyébként jövőre sem szerepel a pénzügyi tárca tervei között. Holott a szakértők szerint a költségvetés ezzel csak jól járna, mivel a kieső jövedelemadót és társasági adót bőségesen pótolná az az áfa-bevétel, amelyet az üdülési csekkel történő fizetés esetén az ellenérték tartalmaz. Már csak ezért sem kizárt, hogy a képviselők esetleg újra az üdülési csekkhez kapcsolódó kedvezmények emelése mellett döntenek majd. –
