Lawrence J. Ellison a Szilícium-völgy fekeite bárányaként vált ismertté az elmúlt .évtizedben. Az Oracle, a világ második legnagyobb szoftvergyártójának igazgatósági elnöke leplezetlen irigységgel figyelte, hogyan válik az információ korának meghatározó erejévé a személyi számítógép (PC) ipar – s vele Bill Gates és a Microsoft. Az ígéretes kezdetek után az Oracle szekere, úgy tűnt, megakadt: információk tömkelegét szervezett rendbe állító adatbázisprogramjuk a vállalati számítástechnikai rendszerek kulcsfontosságú, ám szürke tartozéka maradt.
A RENITENS. Ellison mással hívta fel magára a figyelmet. Szeretett volna megvenni például 20 millió dollárért egy orosz MiG-et, ám ez az ügylet zátonyra futott az amerikai vámhivatal ellenállásán. A San José-i hatóságokat azzal hozta ki a sodrukból, hogy magánrepülőgépével állandóan este 11 óra után landolt, megszegve az éjszakai leszállási tilalmat. Sayonara névre hallgató, 78 láb hosszú jachtjával megnyerte a Sydney- Hobart versenyt, ám ez kis híján az életébe került. És egymás után rukkolt elő az Oracle hangzatosnál hangzatosabb bejelentéseivel, amelyekkel mintha csak Gatest akarta volna kiszorítani a rivaldafényből. Úgy tervezték, hogy az interaktív tévé révén Hollywood összeolvad a Szilícium-völggyel – megteremtve Siliwoodot. Az Oracle pedig olyan egyszerű “hálózati számítógépet” épít, amely elavulttá teszi a PC-ket. Egyik sem vált valóra. Az erről szóló szalagcímek szórakoztatóak voltak, de Ellisont csak kevesen vették komolyan.
Most, amikor az információ korát felváltja az internet kora, a Szilícium-völgy fekete báránya visszavág. Kitört az adatbázis-őrület: az internet révén a vásárlók és az alkalmazottak nyakába – az Amazon.com termékkatalógusaitól a GE Medical Systems globális rendelési statisztikáiig – információs özön zúdult. Két és fél évvel ezelőtt, amikor a világháló még gyerekcipőben járt, az Oracle adatbázis-eladásai negyedévente alig 3-5 százalékkal növekedtek. Az idei első negyedévben ugyanez a mutató 32 százalékkal, 778 millió dollárra szökött fel.
És lehet, hogy ez még csak a kezdet. Előre készülve a napra, amikor a vállalatokon belüli üzletvitel internet alapúvá válik, Ellison olyan szoftverek fejlesztésébe fogott, amelyek seregnyi más vállalati feladatot – például megrendeléseket, leltárnyilvántartást – képesek lebonyolítani a világhálón. A vakmerő tervezői munka most a jelek szerint meghozza gyümölcsét. November óta az Oracle olyan nagy neveket “hálózott be”, mint a Ford, a Chevron és a Sears – beszállítóikat és a számukra egyéb szolgáltatásokat eladni kívánókat a jövőben az Oracle-technológia alapján megvalósuló internetes virtuális piacokon versenyeztetik majd. “Az Oracle eddig csak egy adatbázis-készítő vállalat volt a szememben – mondja David J. O’Reilly, a Chevron elnöke -, ám mostanra, nagy utat megtéve, összetett internetes megoldásokat kínáló szoftvergyártóvá váltak.”
Mindez meg is látszik az Oracle részvényein. A több mint öt évi tessék-lássék emelkedésről alaposan felgyorsulva a vállalat részvényei utolérték a túlfűtött elitpapírokat. Jelenleg 80 dollár környékén mozog az árfolyam, november óta megnégyszereződött, így a világ második legnagyobb szoftvergyártójának piaci kapitalizációja – felülmúlva az IBM-ét – megközelíti a 230 milliárd dollárt. Jóllehet, még e társaság is elszenvedett némi árfolyamcsökkenést a technológiai részvények tavaszi korrekcióját megelőző 90 dollárhoz képest, még mindig jobban állta azonban a vihart, mint a Nasdaq indexe, amely a csúcshoz képest 28 százalékot, az év elejéhez képest pedig 10 százalékot esett vissza. Az Oracle az idén 40 százalékkal erősödött, többek között a Lehman Brothers kedvező cégértékelésének köszönhetően.
És a Microsoft? Árfolyama április 24-én 15,6 százalékot zuhant – egyfelől a csalódást keltő harmadik negyedévi beszámoló, másrészt azon hír hatására, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium a mamutcég feldarabolása mellett dönthet. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Ellison nem kis örömére az Oracle-ban lévő tulajdona április 25-én 52,1 milliárd dolláros aktuális értékével végre-valahára felülmúlta Gates akkor 51,5 milliárdot érő microsoftos vagyonát.
BEINDULT A SZEKÉR. Ellison lelkesedését most az Oracle ismét beindult szekere viszi előre. “Megint menők vagyunk” – nyilatkozta. És azok is akarnak maradni. Most, hogy adatbázis rendszerei sínen vannak, Ellison világhálós offenzívájának második szakaszára készül. Ennek jegyében májusban megtartotta az utóbbi évek legfontosabb termékfrissítésének bemutatóját – egy olyan üzleti alkalmazáscsomagét, amelynek részegységei tökéletesen illeszkednek egymáshoz és az ügyfélszolgálattól a beszállítókkal való kapcsolattartásig mindenre alkalmas.
Az Ellison által a világ első e-biznisz csomagjaként aposztrofált programcsaláddal az Oracle a Microsoft Office-hoz hasonlóan népszerű terméket szeretne létrehozni. Elképzelései szerint a mamutvállalatoktól az egyszemélyes internetes cégecskékig mindegyik hamarosan egy csomagban, az Oracle-től szerezi majd be az internet alapú vállalkozások működtetéséhez szükséges alkalmazásokat, búcsút intve a riválisok seregétől megvásárolt, összehangolt működésre csak nehezen bírható szoftvergyűjteményeknek.
A RÉGI ÁLOM. Ha mindez bejön, megvalósulhat Ellison régi álma: letörheti Gates szarvait. Ahogy a számítástechnikában az asztali számítógépeket felváltják a website-októl komplex vállalati hálózatokig mindent futtató hatalmas internetes szerverek, az Oracle szakmai és technológiai tudása a középpontba kerül. Ellison kárörvendve jegyzi meg, hogy a Microsoft szövevényes harca a Netscape Communicationsszel – amellyel magára vonta az igazságügyi minisztérium haragját – a céget az internetes szerverek piacán egyáltalán nem juttatta kedvezőbb pozícióba. “Rossz bankot raboltak ki” – tartja Ellison. Most, amennyiben a Microsoftot valóban feldarabolják, az azt követő zavaros helyzet jól jöhet az Oracle-nek. Persze hosszú távon erősebb vetélytárssá fejlődhet a Microsoft adatbázis programja, ha azt a Microsoft Windowson kívül más operációs rendszerekhez is hozzáigazítják. Az Oracle mindenesetre lehetőséget kapott, hogy egy kulcsfontosságú, a PC-ken túlmutató internetes és vállalati szoftver legnagyobb szállítójává váljon. “Esélyünk van arra, hogy lehagyjuk a Microsoftot és a világ legnagyobb szoftvergyártójává váljunk; ha ezt két évvel ezelőtt mondom, bolondok házába zárnak, de ma mi vagyunk az internet, nem ők” – nyilatkozta Ellison.
Az ehhez hasonló hetvenkedés hűvösen hagyja az Oracle vetélytársainak képviselőit, akik kivétel nélkül mind szívesen kipukkasztanák a cég általuk buboréknak tartott tőzsdei értéknövekedését. Már Ellison nevének említésére is kifakadnak. “Az Oracle-nek üres a tarsolya. Nincsenek pozícióban” – mondja Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója. Steven A. Mills, az IBM szoftveres stratégiáért felelős igazgatója azzal vádolja az Oracle-t, hogy agresszív üzletkötői bármit hajlandóak megígérni, csak hogy ügyfeleket szerezzenek. “Filozófiájuk, hogy minden percben születik egy balek” – állítja. Thomas Siebel, az ügyfélnyilvántartó programok gyártásában élenjáró Siebel Systems elnöke szerint az Oracle e-biznisz csomagja “teljesen üres”. “A melldöngetéstől eltekintve lemaradtak a fejlesztésben” – véli Siebel.
KÉSÉSBEN. A hajtóvadászat megkezdődött. Az Oracle-t részvényeinek gyors emelkedése és az elektronikus üzleti alkalmazások terén elért korai sikerei a legnagyobb szoftveróriások célpontjává tették. A cég most olyan ellenfelekkel áll szemben, mint egyfelől a Microsoft és szövetségesei (többek között a vállalati alkalmazások egyik nagyágyúja, az SAP); másfelől az IBM és barátai, mint mondjuk a Siebel Systems. Az IBM például beleegyezett, hogy 163 ezer fős tanácsadó és értékesítési csapata a Siebel ügyfélnyilvántartó szoftverét is árulni fogja – ijesztő perspektíva az ezzel “mindössze” 30 ezer főt szembeállítani képes Oracle számára.
Arra pedig nincs garancia, hogy az Oracle e-biznisz csomagja sikeres lesz. A széles programcsaládnak nemcsak a nagyok hasonló termékeivel, de az egy-két éves előnnyel rendelkező, egy-egy feladat tökéletesítésére koncentráló kisebb vállalatok tucatjaival is meg kell mérkőznie. A csomag már így is egy évet késett. David Yockelson, a Meta Group elektronikus kereskedelmi stratégiákkal foglalkozó igazgatója szerint lehetetlen, hogy az Oracle egyedül fejlessze ki az összes szükséges technológiát és így is egyenrangú ellenfele legyen riválisainak. “Az Oracle csak a saját fejlesztésben hisz – mutat rá -, az alapoktól egyedül felépíteni mindent pedig túl sokáig tart.” A szakma több tanácsadó cége, köztük a Gartner Group is, óvatosságra inti vállalati ügyfeleit: a programcsomag – piacra dobását követően – valószínűleg még az év végéig nem lesz elég megbízható a legkritikusabb feladatok ellátására.
Ha Ellison aggódik is, nem adja jelét. A San Franciscó-i Golden Gate Bridge lélegzetelállító panorámájára nyíló négyemeletes otthonában üldögélve elismeri, hogy az e-biznisz csomag fejlesztése pokoli feladat volt. “Rengeteget feccoltunk bele – mondja -, de az Oracle számára ez a megfelelő stratégia.” Állítja: a 11i névre hallgató csomag szédítő magaslatokba fogja repíteni a vállalatot. Egyszerű megoldást ajánl a vevőknek: egy programcsomag egy vállalattól, s így nem kell az egymással nem kompatibilis termékek összehangolásáért hatalmas tanácsadási pénzeket fizetni. “Ilyen még nem volt – esküdözik -, ha ez az e-biznisz csomag beválik, egészen különleges vállalat leszünk.”
Nem mintha az Oracle mostanáig lopta volna a napot. A vállalat alaptevékenysége sziklaszilárd alapokon áll. Az International Data felmérése szerint az Oracle az adatbázisok piacának leggyorsabban növekvő szegmensében 40 százalékos részesedéssel vezet az IBM 18 százaléka előtt. Programcsaládjának kulcsfontosságú frissítése pedig újabb magaslatokba repítheti a céget. A pénzügyi év február 29-ével záródott harmadik negyedében a vállalat bevételei 18 százalékkal, 2,4 milliárd dollárra emelkedtek. A profit pedig 80 százalékkal, 498 millió dollárra. Az Oracle felhasználói program üzletága is egészséges növekedést mondhat magáénak – a nyereség itt 35 százalékkal, 199 millió dollárra nőtt. A következő pénzügyi év hasonlóan jónak ígérkezik – a Goldman, Sachs & Co. előrejelzése szerint a felhasználói programokból származó bevételek 35 százalékkal emelkednek majd. “A kiesésre ítéltek csoportjából az élbolyba törtek” – vélekedik Robert Austrian, a Banc of America Securities elemzője.
SZAMURÁJ HARCOS. Ám a dicséret nem egyedül a termékeladásokat illeti. Meglepő módon Ellison jól kézben tartott vállalatot csinált az Oracle-ből. Hol van már az idő, amikor az üzletkötőket a “volna egy ajánlatom” típusú tárgyalási filozófia jellemezte és a cég külföldi leányvállalatainak feudális nagyúrként viselkedő igazgatói úgy irányították birodalmaikat, ahogy nekik tetszett. Egy évvel ezelőtt Ellison drasztikus megtakarítási offenzívát indított, véget vetve a nagyvonalú költekezésnek. Az elmúlt két negyedév során 2000 embert bocsátottak el a cégtől. A rutineladásokat a magas fizetésű ügynökök alkalmazása helyett ma egyre inkább a világhálón bonyolítják le.
Az eredmény: az Oracle kiadásai 500 millió dollárral csökkentek, a bevételarányos profitráta az elmúlt kilenc hónap alatt 19,4-ről 31,4 százalékra nőtt. Ellison azt ígéri, hogy további 1,5 milliárd dollárt tud lefaragni a költségekből, a haszonrést pedig akár 40 százalék fölé tornássza az elkövetkező évben. Ezzel az Oracle a világ egyik leghatékonyabb szoftvergyártójává válna – jóllehet még mindig elmaradna a Microsoft több mint 50 százalékos mutatójától.
Ellison a garasoskodó szerepében? Nehéz elhinni, de igaz. Pedig ugyanez az ember 3 millió dollárt költött szénszálas vázú jachtjára, a Sayonarára, mely osztályában a leggyorsabb vitorlás hajó. A kaliforniai Athertonban fekvő sikkes, japán stílusú házában a kecses díszkertek és halastavak sorakoznak, de még ezeknél is nagyobb becsben vannak a házban kiállított szamuráj harci páncélok. A Golden Gate-re néző üveg-acél-kő kulipintyót kiegészítendő, most éppen egy középkori japán palotát utánzó 40 millió dolláros ingatlant épít a Santa Cruz-i hegyek lábánál, egy mesterséges tó mellé. Persze mindezt a magánvagyonából finanszírozza.
Ha az Oracle pénzéről van szó, Ellison kimondottan fösvény. De nem csupán a minél magasabb haszon kifacsarása miatt szűkmarkú. Az eddig megtakarított milliók hangosan hirdetik, mire képes a cég által kínált technológia. Ellison végignézte, hogyan tették magukat a világháló kiaknázásával hatékonyabbá és vevőik számára vonzóbbá az olyan vállalatok, mint például a Dell. “Miért ne tennénk ezt mi is?” – emlékszik vissza. Ezért a sokáig a termékfejlesztésre és a marketingre koncentráló Ellison górcső alá vette cége működési folyamatait. “Larry háza telis-tele van Buddhákkal, de az ő természete nem Buddháé, hanem egy szamuráj harcosé. Pusztít és átalakít. Ebben a legjobb” – mondja Marc Benioff, az Oracle egy volt vezetője, aki ma egy új internetes vállalkozás, a Salesforce.com elnöke. Cégébe Ellison 2 millió dollárt fektetett.
Bármerre is nézett Ellison, mindenütt látott valami javításra szorulót. Az Oracle 70 külföldi leányvállalatának mind saját számítástechnikai rendszere, eladás-, bevétel- és haszonszámítási módszere volt. De nem sokáig. Az év végére a vállalat világszerte szétszórt 2000 szerverét a kaliforniai Redwood Shoresban található főhadiszállás 158 gépe váltja fel. A vállalat teljes adatállományát egy, az interneten keresztül elérhető központi adatbázisban fogják tárolni. A cég irányítói ezáltal könnyen áttekinthetik a vállalat működését és még időben észlelhetik a problémákra utaló jeleket. “Larrynél nincs laza csavar a gépezetben, mindennek és mindenkinek pontos helye van” – mondja Jeffrey O. Henley pénzügyi igazgató.
BÉRFUTTATÓK. Az elektronikus üzletvitelre történő felkészítés egyik sarokkövének az Oracle Business Online website-ját tartják. A tavaly októberben beindult oldal a kis- és középvállalkozásokat célozza meg könyvelési és tervezési programokkal. Szokatlan, hogy a vételt követően a programot, havi díj ellenében, az Oracle futtatja. Így az “apró halaknak” nem kell saját számítógépparkot kiépíteniük. A Utah állambeli, American Forkot székhelyéül választó, termékvásárlást ösztönző internetes programokkal foglalkozó Pointclick.com könyvelését az Oracle Business Online havi 5 ezer dollárért vállalta. Mindössze két hét elteltével a rendszer már működött is a Pointclicknél.
Az Oracle nem hibázhat. Ellison szerint a következő néhány év során a vállalatnak a hagyományos szoftvergyártásból tovább kell lépnie. Technológiájának legnagyobb részét úgy juttatja majd el fogyasztóihoz, ahogyan azt az Oracle Business Online jelenleg is teszi – havidíjas online szolgáltatásként. Az új elektronikus kereskedelmi programcsomag 70 százalékát már most is ilyen terjesztésre tervezték.
Ezek szerint Ellison csapataira még jó néhány év kemény küzdelem vár. “Az élet olyan, mint egy cápa: nem kegyelmez – mondja az Oracle főnöke -, nap mint nap tovább kell lépned és jobban kell teljesítened, különben véged van.” Ellison pedig túlságosan is megszerette a nagymenő szerepét, innen már nem lehet lassítani.
