Több olyan eset is ismert, amikor a munkaiadó a leltárért felelős tudta nélkül vitt el eszközöket, majd később hiány címén levonta azt a fizetéséből – mondja Mátraházi Csaba. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke által hivatkozott módszer nyilvánvalóan nem általános, másrészt a munkáltatók is sorolhatnák az elképesztőbbnél elképesztőbb történeteket arról, hogy alkalmazottaik milyen felelőtlenül bántak a cég vagyontárgyaival. A pro és kontra esetek elszaporodása mindenképpen rávilágít a leltárfelelősség körüli anomáliákra.
KIFOGÁSOK. A munka törvénykönyvének módosítása lehetővé tette, hogy a munkaadók leltárfelelősségi megállapodást kössenek az alkalmazottakkal, aminek alapján azok akár teljes anyagi felelősséggel is tartozhatnak. A szakszervezeti oldal szerint a március elsejétől már kötelezően alkalmazott jogszabály minden egyes pontja kifogásolható, emiatt az Alkotmánybírósághoz is fordultak.
A jogszabály kimondja: ha a hiány oka, illetve a vétkes ismeretlen, akkor a felelős köteles a hiány teljes mértékét megfizetni. Amennyiben a leltári felelősséget a kollektív szerződés másként nem szabályozza, akkor a munkaadó ezt a jogát csak bírósági úton érvényesítheti. Ennek ellenére kisebb cégeknél még mindig gyakran előfordul a vezetői önbíráskodás: az alkalmazottól önkényesen levonják a hiányzó tárgy értékét. A dolgozó nem mindig mer kiállni a jogaiért, mert könnyen elvesztheti nehezen megszerzett állását. Ezért is szeretné elérni a szakszervezet, hogy – azon ágazatokban, ahol hiányzik a kollektív szerződés – a törvényt helyezzék hatályon kívül.
Korábban az újságos standok esetében is gondot okozott a leltárhiány. Gallasz Lajos, a Lapker Kisker Kft. ügyvezetője szerint amikor kínálatukat egyéb termékekkel (csokoládéval, üdítővel) bővítették, és egyes üzletek önkiszolgálóvá váltak, az üzletvezetők nem merték vállalni a kockázatot, s több esetben inkább nem tették ki az árut. Olyan konstrukciót fejlesztettek ki, amely szerint az eladót továbbra is terheli a leltári felelősség, de csak akkor, ha a hiány a forgalom bizonyos százalékát meghaladja. Fordított esetben – tehát ha a hiány kisebb, mint az előre meghatározott százalék – az eladók prémiumot kapnak, így téve érdekeltté őket a veszteségek csökkentésében.
A nagyobb kereskedő cégek – mint például a Metro vagy a Cora -, hasonlóan az uniós országokban megszokotthoz, Magyarországon sem alkalmazzák a leltárfelelősség törvényben megengedett szankcióit. A kereskedelmi kockázatba beletartozik bizonyos mértékű áruhiány (káló), s az a magyar számvitel szerint a forgalom 1 százalékának erejéig költségként el is számolható. Az egykori Skálánál – mai nevén S&C Rt.-nél – pedig legfeljebb az egyhavi nettó átlagkereset vonható le. Ezzel szemben a legnagyobb országos kereskedelmi hálózattal rendelkező ÁFÉSZ-nél a mértéket a kollektív szerződésben határozták meg.
ELVÉTVE. A vállalkozások zömében annak ellenére nem szabályozzák a leltárfelelősséget, hogy a törvény kötelezően előírja a felelősség feltételeinek a meghatározását vagy munkavállalóval kötött külön megállapodás, vagy kollektív szerződés keretében. Ezek hiányában a munkaadó semmilyen jogát nem érvényesítheti, illetve a munkavállaló – amennyiben sérelem éri – nyugodtan fordulhat a bírósághoz, s bízhat abban, hogy ügyét számára kedvezően bírálják majd el.
