Towarnickinek nehezen ment a házalás. Először is, cége, a pennsylvaniai Horsihamben bejegyzett Cell Pathways részvénytársaság a vastagbélrák egy rendkívül ritka – tehát a gyógyszergyártók számára érdektelen – formájában szenvedő pácienseken tesztelte a gyógyszer hatását. Másodszor, a szer nem öli meg a rákos sejteket, csupán megakadályozza, hogy azok áttétek kialakulását okozzák. Mit lép erre a “Nagy Patikus”, az amerikai élelmiszer és gyógyszerfelügyelet (Food and Drug Administration – FDA)? “Semmibe vettek bennünket – emlékszik vissza Towarnicki -, lényegében közölték velünk: ők a rákot kezelik. A rák megelőzése nem áll érdekükben.”
Azóta viszont fordulat következett be. Az FDA várhatóan jóváhagyja a társaság gyógyszerét, az Aptosynt, s ez a döntés számos buzgó támogatót hozhat a Cell Pathwaysnek. A Hoffmann-LaRoche, valamint a Rhone-Poulenc és Hoechst összeolvadásával létrejött Aventis gyógyszeripari óriásvállalatok klinikai próbák finanszírozásáról szóló szerződéseket írtak alá, hogy lássák, vajon az Aptosyn képes-e gátat vetni a mell-, a prosztata-, a tüdő- és egyéb rákos megbetegedéseknek. Amennyiben a prosztatarák-próbák sikeresnek bizonyulnak, a Cell Pathways hamarosan a piacon egyedülálló gyógyszert tudhat magáénak.
MEGELŐZÉSI KÍSÉRLETEK. A XX. század jó részében a követett rákterápiában uralkodó nézet volt, hogy az aggresszív gyógyíthatatlan betegségek hasonlóan agresszív gyógymódokat követelnek. A jelenlegi rákellenes gyógyszerek elpusztítják a tumorsejteket, ám velük együtt egészséges társaikat is. Az Aptosynt viszont úgy tervezték, hogy csupán megtorpantsa a rákot – vagy legalábbis sakkban tartsa -, még mielőtt az kifejlődhetne. “A rákot krónikus betegséggé szeretnénk változtatni – magyarázza Rifat Pamukcu, a Cell Pathways tudományos igazgatója -, nem gyógyítjuk meg, de talán sikerül korai stádiumban ellenőrzésünk alá vonni és ott is tartani.”
Decemberben az FDA engedélyezte, hogy a G. D. Searle & Co. Celebrex nevű, ízületi gyulladás kezelésére szolgáló gyógyszerét kiegészítő kezelésként használhassák fel az örökletes vastagbélrák ellen. Az országos rákkutató intézet (National Cancer Institute – NCI) jelenleg több száz potenciális rákmegelőző kutatást támogat. “A kór gyakoriságát és a rák okozta korai halálozást csak a megelőzéssel mérsékelhetjük, mégpedig úgy, ha a rák előfutárait támadjuk meg” – állítja Raymond L. White genetikus, az utahi egyetem égisze alatt működő Huntsam Cancer Institute igazgatója.
A kutatók még nem lehetnek biztosak abban, hogy az új megelőző gyógyszerek közül melyik lesz a széles körben alkalmazható befutó. “Meglehet, az Aptosyn csak az öröklődő vastagbélrákban szenvedők elhanyagolható csoportjában bizonyul majd hatékonynak” – figyelmeztet Harsányi Zsolt, a Washington D. C.-beli Porton International nevű biotechnikai vállalat elnöke. Szerinte elképzelhető azonban, hogy a Cell Pathways “esetleg egyéb ígéretes kemopreventív módszerekkel is rendelkezik”.
Amikor 1989-ben egy Floyd Nichols nevű számítógép-kereskedő beszállt a Cell Pathwaysbe, a rákot megelőző és nem elpusztító gyógyszer ötlete szakmai körökben nem volt túl népszerű. Nichols örökletes adenomás polipózisban (FAP) szenvedett, vagyis egy olyan veleszületett rendellenességben, amelynek következtében apró duzzanatok, úgynevezett polipok százai, sőt, ezrei fejlődtek ki a vastagbelében. Időben azonosítva a polipok eltávolíthatók, ám ha számuk egy kritikus érték fölé emelkedik, a rák megelőzésére egyetlen módszer kínálkozik: a vastagbél eltávolítása.
SÜKET FÜLEK. Nicholsnak 19 éves korában kivették a vastagbelét. Harmincas évei közepén azonban újra megjelentek bélszöveteiben a végzetes duzzanatok. Nichols ekkor hallott először William Waddel egyik kísérletéről. Waddel sebészként dolgozott Denverben. Az innovatív szellemű orvos maréknyi FAP-pánciensének sulindacot, egy gyulladás gátló szert adagolt. A betegek daganatai egy hónapon belül fölszívódtak. Több sem kellett Nicolsnak: orvosai tanácsai ellenére ő maga is a gyógyszerhez nyúlt. A duzzanatok négy hónap alatt eltűntek.
Miután Nichols egyetlen gyógyszergyártó céget sem volt képes megnyerni a sulindac ügyének, ráakadt a Cell Pathwaysre. Pamukcu személyében megfelelő társat talált, aki támogatta a gyógyszer klinikai próbáit. Eleinte Nichols pénzét használták fel, majd hamarosan barátokhoz, rokonokhoz fordultak, később pedig befektetőket hajtottak föl. Ez utóbbiak közt ott volt a Microsoft társalapítója, Paul Allen, és a tulajdonában lévő Vulcan Northwest Alap is. Végül 35 millió dollárt kalapoztak össze. Pamukcu pedig időközben a gyógyszer működésének vizsgálatába kezdett.
AZ AKADÁLY AKADÁLYA. A rákkutatók akkoriban úgy gondolták, hogy a vastagbélrákot a befolyásolhatatlan sejtburjánzás okozza. Pamukcu csapata rájött, hogy a vastagbélrák hátterében valójában az áll, hogy a sejtek képtelenek meghalni. Az egészséges sejtek általában 72 óráig élnek; ezután egyfajta mikroszkopikus harakirit hajtanak végre, ezt hívják apoptosis-nak. Pamukcu rájött, hogy az Aptosyn azt az enzimet semlegesíti, amely megakadályozza a sejtek öngyilkosságát. “Ezzel a gyógyszerrel, tulajdonképpen az akadályt akadályozzuk” – magyarázza Pamukcu.
A jó hír itt valójában a gyógyszer hatásmechanizmusának megértése volt. A rossz hír: az Aptosyn célpontja egy jól ismert molekulatípus, a foszfodieszteráz, vagy PDE. Más gyógyszeripari cégek pedig tucatnyi PDE-gátló szert fejlesztettek már ki. A Cell Pathwaysnak így vagy a legnagyobb titokban kellett tevékenykednie egészen a szabadalomlevél kiadásáig, vagy kockáztatnia annak lehetőséget, hogy egy nagyobb rivális kiüti kisebb vetélytársát a nyeregből.
Végül valóban egy nagyobb vállalat előzött be. A Searle Celebrexe olyan új gyógyszer, amelynek használatakor a gyulladás gátlók nyomán a gyomorban és a bélrendszerben rendszerint tapasztalható mellékhatások szinte egyike sem jelentkezik.
A Celebrex korai piaci bevezetésével azonban talán a Cell Pathways sem jár rosszul. Amikor a klinikai próbák nem mutattak ki szignifikáns különbséget a placebóval és az Aptopsynnal kezelt páciensek között, a cég részvényeinek értéke múlt februárban 23 dollárról hirtelen 6 dollár alá esett. A Cell Pathways kutatói később mégis úgy találták, hogy az Aptosyn a FAP-betegek esetében 50 százalékkal csökkenti a tumorok számát. S a cég az idén – bár kevés számú beteggel végzett fölmérések alapján – négy évnyi adattal fordult a FDA-hoz. Köztük két olyan nő klinikai eredményeivel, akiket a gyógyszer szedése előtt még gyógyíthatatlannak tartottak. E személyek vastagbelét eltávolították, ám végbelükben még így is évente több mint 100 új polip képződött. Ma, a gyógyszer szedése után mindkét nőt tünetmentesnek találják. “A Searle olyat tett, amire mi soha nem voltunk képesek – mondja Towarnicki -, kitaposta előttünk az ösvényt.”
A Searle-nek csupán csekély előnye származhat abból, hogy elsőként jelent meg a FAP-piacon, hiszen az mindössze 14 ezer beteget jelent. Ma mindkét vállalat arra törekszik, hogy bebizonyítsa: gyógyszere hatékony a sokkal közönségesebb ráktípusok ellen is.
A klinikai tesztek pozitív eredményei mind a betegek, mind a befektetők számára jó üzletet jelentenének. A Cell Pathways szerint az Aptosyn az évi adag 2,0-2,5 ezer dolláron megállapított ára esetén már versenyre kelhet a prosztatarák-ellenes hormonterápiákkal. “A vállalatban hatalmas lehetőségek vannak, ha minden jól megy – állítja Heather D. Morris, a Janney Montgomery Scott nevű philadelphiai befektetési bank egyik elemzője -, ha betörnek a prosztatapiacra, az Aptosyn nagy gyógyszerré válhat.” A cég rendelkezik továbbá egy több mint 500 potenciális kemopreventív szerből álló adatbázissal is, az egyik ilyen hatóanyag a korai klinikai próbák szakaszában tart, és ezerszer hatékonyabbnak tűnik, mint az Aptosyn.
APAI ÖRÖKSÉG. Ha az Aptosyn az örökletes vastagbélrák formáit kivéve minden más tumortípusnál kudarcot is vallana, a szakma nagyjából akkor is egyetért abban, hogy a rák kezelésében egy nap nem lesz szükség a mai értelemben vett kemoterápiára vagy sebészeti beavatkozásra. Ehelyett – az AIDS-hez hasonlóan – gyógyszerekből álló koktéllal próbálkoznak majd, ahol mindegyik adalék más-más módon jár túl a megbolondult sejtek eszén. A Cell Pathways egyik új partnerének tervei szerint hamarosan tesztelik is az új elképzelést: ez a cég saját kemoterápiás gyógyszereit kombinálja majd az Aptosynnal, remélve, hogy ily módon csökkentheti a szükséges kemoterápiás beavatkozások számát, egyúttal a káros mellékhatásokat is.
Ha ezt Floyd Nichols megérhette volna… A “kényszervállalkozó” gyógyszergyáros azonban 1996-ban, 43 évesen meghalt gyomorrákban. Erőfeszítései mégis megmenthetik más FAP-betegek életét, köztük a saját fiáét is. A Cell Pathways 1998-ban FAP-ban szenvedő gyerekeken kezdte kipróbálni gyógyszerét. Első páciensük a tízéves Eric Nichols volt.
