Gyors növekedés és soha nem látott veriseny tapasztalható a világban az informatika területén. Itt a fejlődés kérdése már nem országok, földrészek vagy világrészek egyéni ügye, hanem “globális” téma, amely nem köthető földrajzi terekhez, csakis a virtuális térhez.
Az információs társadalom kialakulása újfajta szociális-gazdasági konfliktusok forrása lehet. Már ma is mélyül a szakadék azok között, akiknek van és akiknek nincs számítógép-, illetve internet-hozzáférési lehetőségük. Magyarországot is megosztja, “információs” szegényekre” és “információs gazdagokra”, hogy ki tud élni nap mint nap az információszerzésnek és -közlésnek ezzel a módjával.
Az internet ma már tömegmédium: becslések szerint a világban több mint 350 millió ember használja. A magyarországi hálózat, fejlettsége szempontjából, 5 évvel van elmaradva az Egyesül Államokétól. A felhasználók száma nálunk az előző években rendre megduplázódott, az előrejelzések szerint ez évtől kezdve pedig 200-250 ezer fővel nő. A magyar lakosságnak ma még az egytizede sem használja rendszeresen az internetet (Finnországban ez az arány már az 50 százalékot is meghaladja). A gyorsabb ütemű terjedést leginkább a magas telefontarifák gátolják (ezt állapította meg egy OECD-tanulmány is): a nyugat-európai átlagnál háromszor magasabb internetköltségek fő oka a távközlés drágasága.
Az információs társadalom fejlődésének legfontosabb hordozója az elektronikus kereskedelem, vagyis a cégek egymás közötti, illetve végfelhasználókkal, fogyasztókkal való kapcsolattartásnak digitalizált módja. Hazánkban az elektronikus kereskedés, azon belül is a fogyasztói kiskereskedelem, lényegében csak tavaly indult el, összforgalma 1999-ben 160 millió forint volt, ami a teljes kiskereskedelmi forgalomhoz viszonyítva mindössze 0,0037 százalék, bár az előrejelzések szerint évente minimum megduplázódik. Ma már körülbelül 140 magyar virtuális bolt “tart nyitva”. Az elektronikus piacokon idővel szinte minden kapható lesz. Hazánkban ma még jól leírható műszaki cikkek, könyvek, zenehordozók fogynak. Az árukat az e-üzletek egyelőre postai úton, utánvétellel szállítják ki a megrendelőknek.
A legfejlettebb informatikai országok gyakorlata szerint az e-commerce igazi ereje a vállalatok közötti kereskedelemben mutatkozik meg. Elterjedése sokkal kiterjedtebbé és hatásosabbá teheti a vállalatok közötti beszerzést és elszámolást. Ezzel a magyarországi cégek is egyre nagyobb számban egyetértenek, és már komoly beruházásokat terveznek ennek érdekében.
A hazai e-kereskedelem fejlődését számos akadály nehezíti és késlelteti. Magasak a telekommunikációs és az internetkapcsolási díjak, s a postai szállítási költségek is. A vásárlói bizalom erősítéséhez, az elektronikus kereskedelem sikeres bevezetéséhez kedvező szabályozási, jogi, infrastrukturális és pénzügyi környezetet kell teremteni, valamint mindenképpen el kell érni a technológiai és egyéb felesleges korlátozásokat.
Az internetes fejlesztéssel foglalkozók egyértelmű véleménye: minél hamarabb lépnünk kell az információs társadalom megteremtése érdekében, ha azt akarjuk, hogy az e téren meglévő sokéves lemaradásunk ne nőjön. –
