Az első negyedévre 6 százalékot megközelítő GDP-bővülést prognosztizál a GKI Gazdaságkutató Rt., míg az egész esztendőre 5,2 százalékot. Az intézet 2000-re vonatkozó legfrissebb jelentését ismertető Vértes András elnök szerint új jelenség, hogy az idén az ipar belföldi értékesítése is számottevően nagyobb lehet a tavalyinál, a tartósan válságos helyzetű, reformok nélküli ágazatokban – mezőgazdaság, vasút, egészségügy – azonban nem várható érdemi javulás. Az infláció a tervezettnél lényegesen magasabbnak, éves átlagban 8,7 százalékosnak ígérkezik – a feldolgozóipar belföldi értékesítési árindexének emelkedése folyamatosan gyorsul -, de a dezinflációs folyamat a kedvezőtlen világpiaci áralakulások ellenére sem akad meg. Ennek biztosítékául a szigorú fiskális politika által követett hatósági árszabályozások szolgálnak. Ebből ered az is, hogy az államháztartás egyensúlyi pozíciója a tervezettnél is kedvezőbb lesz: deficitje a GDP-hez viszonyítva 3 százalék – az autópálya-finanszírozást is figyelembe véve 3,3 százalék – körül várható.
Felmerül a kérdés, nem fenyeget-e a túlfűtöttség veszélye a magyar gazdaságban. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az összkereslet lényegesen gyorsabban nő a kínálatnál, ami könnyen külső egyensúlyromláshoz vagy az áremelkedés felgyorsulásához vezethet. Az intézet szerint a háztartások nominális jövedelme az idén a szándékoltnál ugyan gyorsabban nő, ám a magasabb infláció miatt ez reálértéken lényegében a tavalyival azonos. A költségvetés e mellett – relatív adóemelésen és kiadáscsökkentésen keresztül – rejtett keresletszűkítést hajtott végre, így a túlfűtöttség az idén nem jelentkezik. Amennyiben azonban a folyamatosan csökkenő hitelkamatok révén tovább folytatódik a megtakarítások mérséklődése és a fogyasztás bővülése, jövőre könnyen szembekerülhetünk ezzel a problémával. –
