– a nyolcvanas évek bugyuta slágerszövege a múlt héten új értelmet nyert, hiszen a világ számítógépes szakembereit rettegésben tartotta az I love You vírus. A szerelem vírusa az informatika világában is a veszélyesebbek közé tartozott – talán nem véletlen az elnevezés -, de a nagy ijedelem után néhány nappal már nyugalom honol a világhálón.
Vírusok jönnek és vírusok mennek, éppoly kevéssé figyelnek rá a számítástechnika világában, mint a valós életben. Ki ne tudná saját példájából, hogy az egészség megőrzésére is lényegesen kisebb figyelmet fordítunk, mint más, “fontosabb” célokra. Éppen ezért akár hasznosak is lehetnek az ilyen megfertőződések, hiszen alkalmat adnak arra, hogy átgondoljuk eddigi stratégiánkat és változtassunk, ha szükséges és van rá mód.
A vírusok természetesen kártékonyak, de legalább arra a néhány percre, amíg a felhasználó kilép a rendszerből, módja van körülnézni és elcsodálkozni, hogy a valós világ már évmilliók óta “real time” és 3D. A virtuális világ szereplőinek is fel kell ismerniük, hogy létezik élet a hálón kívül is, sőt ma még a Föld lakosságának túlnyomó része a kemény realitások között él és nemhogy kibernetikus valóságra nem vágyik, de boldog, ha megvan a betevő falatja.
A modernizációs elméletek mindig nagyon vonzóak voltak – persze elsősorban azok számára, akik meghatározták, hogy mi a modern, akik kijelölték a fejlődés irányát, s akik ebből a legnagyobb anyagi hasznot húzták. Nem kell nagyon távoli példát keresni – az információs társadalomban az évtizedes történetek is antiknak hatnak -, de Bill Gates és az általa alapított Microsoft olyan jövőképet alakított ki, amelyben minden a Windows operációs rendszer körül forgott volna. Mások nem osztották az “ablakközpontú” világképet, s most úgy tűnik, hogy megálljt parancsolnak a Microsoft nyomulásának.
Természetesen ma már senki nem vonhatja kétségbe azt a tényt, hogy az elmúlt évszázad utolsó ötödében beindult számítástechnikai forradalom alapjaiban változtatja meg a világot. Azt azonban túlzás lenne állítani, hogy a PC vagy az internet új világot teremtett. Az Új Gazdaság sem lehet teljesen új, bár kétségtelen, hogy korábban meghatározó iparágak jelentősége csökken és újak emelkednek fel. Egy reklámpiaci felmérés tanúsága szerint olyan termékek – főként persze szolgáltatások – válnak meghatározóvá a hirdetések között, amelyek korábban egyáltalán nem játszottak szerepet.
A fák azonban nem nőnek az égig, a számítástechnikai és az úgynevezett dot.com cégek fejlődésének is van határa. Gazdasági értelemben mindenképpen. A Nasdaq hullámzása csak az egyik bizonyítéka annak, hogy a szektor túlértékelt. Eddig még az internetes vállalkozások túlnyomó többsége egyetlen cent profitot sem termelt, s nem kell túl nagy bátorság kijelenteni, hogy nagy részük soha nem is lesz nyereséges. Az üzleti racionalitás előbb vagy utóbb maga alá gyűri a virtuális valósággal kereskedő cégeket, s a kijózanodás hatása el fogja érni a régi gazdaságot is.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem állna fényes jövő az internet előtt. Sőt, néhány Szilícium-völgyi vállalkozás a jelenlegi nagy ipari konglomerátumok mellett, vagy éppen előttük járva meghatározó szerepet fog játszani a világgazdaság alakulásában. De a világ továbbra is a hálón kívül létezik, és az internet segít ezt jobbá és – remélhetőleg – egyenlőbbé tenni.
Azt szokták mondani, hogy a számítógépes rendszereknek számos gyerekbetegsége van. Nem ellentmondva ennek, úgy tűnik, hogy kamaszkorba ért az informatika. A pubertásban szokott először fertőzni a szerelem vírusa. És csak azután dől el, hogy mivé fejlődik a kamasz. –
