még ha azok külön-külön remek állatok is, egyáltalán nem biztos, hogy versenyképes hatosfogatot lehet kiállítani (pláne ha egyik-másik nem is indult előtte versenyeken). Ez a Rába Rt. esetében fényesen bebizonyosodott, hiszen – részben sajátos részvényesi struktúrája miatt – a győri társaságnak eddig nem sikerült átugrania saját szocialista nagyvállalati árnyékát. Eseményekben meglehetősen gazdag volt az elmúlt néhány hét: távozott a cég vezérigazgatója, Zalán Barnabás, kiszállt a társaság egyik nagybefektetője, az Első Magyar Alap; s a múlt héten elfogadták a cég középtávú stratégiáját is. Ám úgy tűnik, mindez önmagában nem hozott alapvető változásokat.
A Rába már a privatizáció során furcsa helyzetbe került, hiszen akkor egy teljesen extrém tulajdonosi struktúrát gründoltak. A társaságban csaknem 10-10 százalékkal lett tulajdonos hat részvényes, s közülük háromnak a szereplése külön-külön, de még inkább együttesen jobbára visszafogta a Rába szekerét, nem sok beleszólást hagyva a pénzügyi befektetőknek. Hogy a menedzsment is tulajdonos egy részvénytársaságban, az ugyan örvendetes, ennek azonban vélhetően nem az a legjobb formája, ha a cég vezetése közösen jut komoly paketthez. Szintén nehéz megmagyarázni, miért került a meghatározó gazdák közé a szintén győri Graboplast, amely egészen más iparágban tevékenykedik. Jancsó Miklós Grabo-vezér párhuzamos Rába-elnöki megbízatása pedig nem mondható olyan megoldásnak, amely a befektetők bizalmát igazán növelné a gépipari társaság iránt. Sokan emlékezhetnek ugyanis még a pár évvel ezelőtti, egyáltalán nem transzparens, nagyban hazardírozó Graboplastra. Harmadikként szintén 10 százalék körüli részesedéssel szerepel a győri önkormányzat. Rajtuk kívül a hatosfogat még az EBRD-ből, a DRB Hicom Groupból, s a legutóbbi időkig az Első Magyar Alapból állt. Az alap azonban, türelmét vesztve az átalakítás lassúsága miatt, nemrég kiszállt a Rábából, ahol érdekes módon rögtön ezután mégis elfogadták az általa szorgalmazott stratégiát. A közelmúlt történéseiből szintén magyarázatra szorulna, hogy a Rába Menedzsment Kft. miért adta el megközelítőleg 10 százalékos csomagját, majd miből vette vissza azt (és milyen árfolyamon történt mindez). Az áttekinthetőséget az sem javítja, hogy a lemondott vezérigazgató továbbra is tagja a Rába Menedzsment Kft.-nek.
Hogy mi folyik a színfalak mögött, az egyelőre rejtély, az azonban biztosnak tűnik: a jelenlegi ötösfogati felállás sem a legjobb arra, hogy sikerre vigye az új stratégiát, és jelentősen növelje a Rába részvényesi értékét. –
