Nagy lépést tettek az amerikai hatóságok a Bank of New Yorknál (BoNY) tavaly kirobbant pénzmosási ügy felgöngyölítésének útján, miután a két fő gyanúsított részletes vallomást tett, beismerve, hogy az utóbbi években több mint 7 milliárd dollárnyi Oroszországból származó pénz tisztára mosásában segédkeztek.
Lucy Edwards, aki annak idején a bank kelet-európai kapcsolatokért felelős alelnöke volt, valamint férje, Peter Berlin – mindketten orosz származásúak – még 1995-ben léptek kapcsolatba orosz magánszemélyekkel, akik ellenőrzésük alatt tartották a moszkvai Depozitarno-Kliringovij Bankot (DKB), méghozzá igencsak hatásos módon, mert a DKB alkalmazottai attól tartottak, hogy “ügyfeleik” gépfegyvert hordanak maguknál. A beígért összegért Peter Berlin egymás után három különböző fedővállalkozást is alapított, majd számlát nyitott részükre felesége bankjánál. A DKB e cégeken keresztül rendszeresen utalt át összegeket a BoNY-hoz, ahonnan azután az immár tisztának látszó pénzek rögtön tovább is áramoltak különböző számlákra, elsősorban off-shore pénzintézetekhez. Edwards feladata az volt, hogy a pénzmozgásokról, amelyeknek egyébként gyanút kellett volna kelteniük, ne értesítse az illetékes szerveket.
A vallomásokból egyértelmű, hogy a BoNY az orosz alvilág pénzmosási akciójának legfontosabb eszközévé vált. Az állítólag jó politikai kapcsolatokkal is rendelkező megbízóknak hármas céljuk volt: elkerülni az oroszországi adófizetést a legitim üzleti tranzakciókból származó nyereségek után, megspórolni a vámot az Oroszországba bevitt áruk után, végül tisztára mosni bűnös úton szerzett pénzeket is. Ez utóbbi kategóriában szerepelt például az a 300 ezer dolláros váltságdíj, amelyre 1998-ban tettek szert egy orosz üzletember elrablásával. A házaspár 2 millió dollárt kapott a közreműködésért, ennek most tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet a jutalma.
Egészen másképpen, de szintén orosz pénzügyekhez kapcsolódik a hír, hogy Mihail Kaszjanov pénzügyminiszter bejelentése szerint április végén vagy május elején kerül sor a Londoni Klubbal kötött adósságátütemezési megállapodásban szereplő eurokötvény-kibocsátásra.
A törlesztést hét év türelmi időszak után kell megkezdeni, a kamat pedig a hetedik évtől kezdődően 7,5 százalék (addig fokozatosan nő). A megállapodás lehetővé teszi, hogy Oroszország rendezze kapcsolatait a külföldi magánhitelezőkkel, s újra kölcsönöket vehessen föl a piacon. Kaszjanov elmondta azt is, hogy az év végéig hasonló kondíciók mellett szeretnének egyezségre jutni a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klubbal, amelynek Moszkva – szintén a szovjet időkből – 42 milliárd dollárral tartozik. –
