Ilyentájt egymást érik a nagy nemzetközi játékvásárok. A hongkongi, nürnbergi és New York-i kínálat alapján könnyen hihető, hogy a divatruházaténál is gyorsabban cserélődik, 80 százalékban évről évre megújul a játékok világpiaci választéka. Ezért is van, hogy magára valamit adó forgalmazó már a vásári szezon alatt lecsap azokra a játékokra, amelyeket majd csak karácsony előtt akar piacra dobni. Nem ritka, hogy egy cég február végére éves forgalma 70 százalékát megrendeli, s csak a többit bízza a közben is változó divatra.
A magyar játékforgalmazók még nem iratkozhattak fel a jó előre biztonsággal kalkuláló szaktársak közé, mert a kereskedők igencsak bátortalanok. Ezt Hellner Péter, a Hasbro Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója azzal magyarázza, hogy a hazai játékforgalomnak több mint fele november vége és december 24-e között “termelődik ki”, a karácsony előtti játékvásárlás pedig nagyban függ a hó eleji fizetések, prémiumok nagyságától.
Mindez jól jelzi, hogy a magyar játékfront rendkívül árérzékeny. Ugyanerre utal, hogy a márkás termékek piaca stagnál, inkább azok forgalma emelkedik, amelyek ugyan bizonytalan eredetűek, kétes minőségűek, ámde olcsók. Bár a Nyugat-Európában forgó márkák nálunk is kaphatók, részesedésük sokkal kisebb: jó, ha a felét adják az összforgalomnak. Ebben nyilván szerepet játszik a túl magas ár is (a termékek többsége Ausztriában vagy Németországban olcsóbban vásárolható meg, mint itt).
BÜNTETŐVÁMOK. A Lego Hungária Kft. azon kevés cégek egyike, amelyeknél ez az árdifferencia nem jelentkezik. Legalábbis ez év elejétől, amióta az itteni leányvállalat a Lego új közép-európai központján belül egyenrangú egység lett a német, a svájci és az osztrák érdekeltségekkel. Ezzel szemben a forgalmazók többsége attól szenved, amitől például a Mattel-termékeket importáló Novokids Kft. is. Várkonyi György ügyvezető igazgató szerint nemhogy nyugati összehasonlításban, de még a régión belül is példátlan, hogy büntetővám sújtja a Magyarországra legálisan beérkező kínai eredetű árut, továbbá, hogy a bébijátékokat is jelentős vám, valamint a legmagasabb áfakulcs terheli.
LEFEDETT PIAC. Ennek ellenére az 1999. évi összforgalmat tekintve 7-8 milliárd forintosra taksált magyar játékpiac teljesen lefedett. S miközben a nagy gyártók választékának csak mintegy 10 százaléka jut el hozzánk, márkánként ez még így is 200-300 terméket jelent. A választék különösen azóta ugrott meg, hogy megjelentek az óriás áruházak: a nagy márkaterítők forgalmuk több mint felét ma már a hipermarketekben érik el. A kis játékboltok többsége be is zárt; nem tudtak azzal konkurálni, hogy a multinacionális kereskedő cégek akár árrésüket is feláldozták, csakhogy játékstandjaikra csalogassák a vevőket. Ezt fokozandó, az év vége felé a nagyáruházak 400-500 négyzetméternyi külön játékosztályt nyitnak. A kevés talpon maradó kis bolt, az egyetlen választható piacpolitikát követve, főleg az iskolák környékére települt, s elsősorban kis karakterfigurák árusítására koncentrál. Vevőik többnyire maguk a gyerekek, akik gyakran náluk költik el zsebpénzüket. Itt ugyanis van esélyük az önálló választásra, nem úgy, mint a hipermarketekben, ahová a legritkább esetben jutnak el szülő nélkül. A felnőtt viszont az ár szerint választ, nem annak alapján, hogy a pozitív vagy a negatív hősök közül hiányzik még egy az otthoni csapatból.
Ilyen értelemben elhibázott a márkaforgalmazók többségének reklámstratégiája, amely szerint főleg gyerekmagazinokban, illetve tévés és rádiós gyermekműsorok környékén hirdetnek. “Nehéz megértetni a multikkal, hogy ne a máshol bevált technikáikat alkalmazzák, mert itt nem a gyermekeket, hanem a szülőket kell megcélozni” – magyarázza Várkonyi György.
Az uralkodó divatok persze a magyar szülőket sem kerülik el. Az utóbbi évek világtendenciája, hogy a tévéprogramok és mozifilmek erősen befolyásolják a gyermekek játékigényeit. A Jurassic Park premierje előtt egy hónappal például már nálunk is tombolt a dinó-láz. Az őrület a film forgalmazásának első heteiben csúcsosodott ki (igaz, egy hónappal később ezek a termékek már jószerivel nem kellettek senkinek). A komolyabb gyártók igyekeznek is megszerezni egy-egy filmhez kapcsolódó jogot. Ebbe a versenybe immár az a Lego is beszállt, amely a legtovább állt ellen a filmfigurák formába öntésének. Balogh Andrea, a Lego Hungaria Kft. marketingmenedzsere piaci szükségszerűségnek, és saját érdekükben is fontosnak nevezte, hogy cége most már a Disney és a Lucas Film licencpartnerei közé tartozik, s bizony a Star Wars-termékek a tavalyi magyarországi forgalom 12 százalékát hozták.
FILMEK HÁTÁN. Az adott játék sikerét akár egy jó helyi filmdisztribútor is meghozhatja. Nagyrészt ennek tudható be a Hasbro cég Star Wars-mütyürjeinek múlt évi sikere Magyarországon. “Mi innen terítjük a kelet-európai exportpiacokat is, de ezekben az országokban például nem mentek annyira a Csillagok háborújának figurái, mint itthon, mert az ottani filmterjesztők kevésbé erős PR-munkát végeztek” – mondja Hellner Péter.
Vannak persze játékok, amelyek a magyar piacot sem hódítják meg, – sőt, szinte teljesen esélytelen a bevezetésük. Amíg például Nyugat-Európában népszerűek a távirányítós játékok, addig ezek behozatalától elveszi a forgalmazók kedvét a frekvencia-engedély megszerzésének procedúrája. De más miatt is nehéz itthon átvezetni a termékeket a modern játékvilágba. Balogh Andrea például azt panaszolja, hogy csekély kereslet azokra a Lego-robotokra, amelyeket maguk építhetnek meg a gyerekek, majd azokat számítógép segítségével programozhatják is. Ezek ugyanis önmagukban is elég drágák, ám ezen felül mindenképpen kell hozzájuk számítógép, márpedig e téren még mindig nem igazán jó a háztartások lefedettsége. A cégek egy része azért is ódzkodik az ilyen jellegű játékok forgalmazásától, mert tapasztalataik szerint ha itt eladnak egy CD-romot, arról pillanatok alatt tucatnyi másolat készül.
Mások szerint talán még korai is lenne az újfajta játékok bizonyos körével kereskedni, hiszen azok amerikai és nyugat-európai sikerének titka, hogy valamelyest visszavezetik a gyerekeket az örökös számítógép előtt üléstől a játék valódi világába. Nálunk előbb még a számítógépig kellene eljutni.
