Az Andrássy-hagyatékra megszületett precedensértékű megállapodás vélhetően nem lesz egyedülálló, miután több hasonló sorsú gyűjtemény sorsa is rendezésre vár. Az egyik ilyen ügyben épp a közelmúltban történt némi előrelépés. Így Herzog Mór örököse, a magyar államot perlő amerikai/magyar kettős állampolgárságú Martha Nierenberg egy Munkácsy-művet, a Krisztus mellképe címűt már visszakaphatja a Nemzeti Galériától, még kilenc, a Szépművészeti Múzeumban őrzött kép azonban továbbra is per tárgya maradt. Megfogalmaztak hasonló igényt a Hatvany-örökösök is, akik többek között Courbet Birkózók című művét szeretnék saját otthonukban, vagy talán még inkább a világ valamelyik aukciós termében látni. Az ügyek azonban meglehetősen bonyolultak, hiszen a háború utáni kormányközi egyezmények nyomán a magyar állam több ilyen jellegű ügyben is komoly kártérítést fizetett.
De nem csak Magyarországon, a világ más tájain is folynak hasonló eljárások. A közelmúltban Franciaországban fejeződött be egy évtizedek óta húzódó eljárás. A tét egy zsidó diplomata, Federico Gentili di Giuseppe 1941-ben eltulajdonított gyűjteménye volt, amelynek legszebb darabjai, köztük egy Tiepolo-alkotás, a Louvre-ban voltak elhelyezve. A Gentili-örökösök, csakúgy mint az Anrássyak, nem késlekedtek, s már az év első antik festményárverésén áruba bocsátották visszakapott javaikat. A Christie’s január 27-i New York-i aukcióján 2,2 millió dollárnál csapott le a kalapács a Tiepolo-műre. –
