Gazdaság

EGY FIZIKUS BRÓKER – Jó helyen, jó időben született

Kutató fizikus helyett biztosítási alkusz lett belőle. Ezt azonban ma már nem bánja Balogh Tibor, akinek vállalkozásai néhány év alatt a legnagyobb biztosítási brókercégek közé kerültek.

Már kiskorától vonzotta a matematika, a számok világa, de igazából a József Attila Gimnáziumban “fertőzték meg” Balogh Tibort. Ottani kiváló matematika- és fizikatanárai ugyanis nap mint nap bizonyították, mennyire szép ez a terület, s csak azok számára tűnik ködösnek, akik távolról szemlélik. Így aztán nem töprengett sokáig: matematika-fizika szakra jelentkezett a szegedi egyetemre. Tisztában volt ugyan vele, hogy híres fizikaprofesszor sohasem lesz belőle, mert már akkor – a nyolcvanas évek közepén – inkább érdekelte az alkalmazott fizika.

Az országban az elsők között alapított több társával kisszövetkezetet, ahol még egyetemistaként, de nagyfokú önállóság mellett számítógépes fejlesztéseket, elemzéseket végzett nagy állami vállalatok számára. Ez volt a számítástechnika (h)őskorszaka, amikor az üzleti élet szelleme megcsapta a fiatal fizikust. Ezért aztán az egyetem befejezése után sem akart elméleti szakemberként dolgozni – sem külföldön, sem itthon.

HA EGY ÜZLET BEINDUL. Életében 1991-ben következett be a nagy fordulat: a Providencia Biztosítóhoz került matematikusnak. Szerette ezt a munkát, mert ötleteit elfogadták, mellesleg egy fiatal, jó csapat dolgozott együtt. Ennek ellenére nem maradt sokáig: a lízingcégek állandóan csábítgatták. Így 1992-ben betársult egy biztosítási brókercéghez, a következő évben pedig már Credit Leasing Broker (CLB) néven első saját vállalkozását is útjára bocsátotta. S miként a mondás szól, ha egy üzlet beindul, nincs megállás – Balogh Tibor esetében ez valóban így volt. Szakértőként bábáskodott az Euroleasing brókercége, az Eurorisk megalakításában, majd 1995-ben létrehozott még egy saját tulajdonú brókertársaságot.

A 3 emberrel induló CLB ma már több mint 20 főt foglalkoztat, tavaly mintegy 1,5 milliárd forint biztosítási díjat szedett be, s jutalékbevétele is meghaladta a 300 millió forintot. Az Állami Biztosításfelügyelet 1998-as adatai szerint a nyolcadik legnagyobb jutalékbevételű biztosítási brókercég volt, úgy, hogy az első hét helyet lényegében külföldi vagy belföldi intézményi befektetők tulajdonában lévő vállalkozások foglalták el. A CLB fő profilja ma is az, hogy a lízingelt gépjárművekhez speciális biztosítási konstrukciókat dolgozzon ki. Alkuszként arra törekszik, hogy a legkedvezőbb feltételekkel biztosítsa az ügyfél gépjárművét. Éppen ezért újabb és újabb ötletekkel bombázza a biztosítókat, amelyek viszont nem mindig fogadókészek. Ügyfélcentrikus szolgáltatást szeretne nyújtani, azonban ennek ma még a biztosítási törvény a legfőbb akadálya. Balogh Tibor reméli, hogy a jogszabály módosítása során – összhangban az uniós szabályozással – e területen is lesz változás, s nálunk is létrejöhetnek a nyugaton már elterjedt úgynevezett “captive” biztosítók. Véleménye szerint a biztosítási piacon, s az ahhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásoknál is nagy még a fejlődés lehetősége. Éppen ezért akkor lenne igazán elégedett, ha néhány év múlva a jogszabályi feltételek lehetővé tennék, hogy ügyfeleinek a pénzügyi szolgáltatások szélesebb spektrumát kínálhassa. Abban azonban nem biztos, hogy 20-30 év múlva egy 150-200 fős céget szeretne irányítani. Mint bevallja, az emberi nemtörődömséget nehezen viseli, nem nagyon tud az olyan munkatárssal mit kezdeni, aki felnőtt ember létére nem csinálja meg azt, amit kérnek tőle.

BEOSZTÁSSAL. Munkáját ugyan szereti, de napi 6-7 óránál sohasem dolgozik többet (pedig még titkárnőt sem foglalkoztat). Az az elve ugyanis, hogy aki ennyi idő alatt nem tudja elvégezni munkahelyi teendőit, annál valamilyen szervezési gond van. Mint mondja, nincsenek különösebb képességei, csak volt némi szerencséje, s jó helyen és jó időben született, hiszen mint mondja: a rendszerváltás után a friss diplomások közül sokan csináltak szép karriert. Bár igen távol került a fizika tudományától, mégis szép emléknek tartja az egyetemen töltött éveket, mert “ott tanították meg gondolkodni”. Nem tagadja, hogy egy üzleti siker feldobja, de annál nagyobb örömet nem érez, mint amikor a tíz hónapos kisfia ránevet. Nagyon fontos számára, hogy a családja kiegyensúlyozottan éljen. Sokkal fontosabb, mint hogy csupán presztízs okokból a Rózsadombon lakjon és Mercedesszel járjon – így aztán nem ott lakik, s nem is ilyen típusú autóval jár.

Próbálja mindenben az értékeket keresni, amit szerinte nemcsak pénzben lehet kifejezni. Nincs igazán jó véleménnyel a fogyasztói társadalomról. Mint mondja, érti ugyan, miért halad a világ ebbe az irányba, a tetszését azonban nem nyerte el ez a folyamat. Ezért jövedelmét nem az elszaporodott plazák és bevásárló centrumok kereskedőinek gazdagítására fordítja (egyik barátja hosszas unszolását megunva, tavaly volt először ilyen helyen). Ehelyett inkább olyan dolgokra áldoz, amelyek értéket adnak neki. Ezért hozta létre néhány éve barátjával, Lukács Józseffel a – főleg jazz, kortárs, de leginkább népzenei műsorok rendezésével foglalkozó – Fonó Budai Zeneházat, továbbá egy zeneműkiadó céget. Már több mint száz CD-t adtak ki, azok jelentős része itthon és a határon túl is gyűjtött népzenét mutat be.

Nemrég néhány barátjával egy rádiós frekvenciát is megpályáztak, ahol jazzt, népzenét és komolyzenét szeretnének sugározni. Mindemellett “kutyabolondnak” tartja magát, s utazni is szeret, megfordult már sok helyen a világban, de bárhová is megy, az értékeket igyekszik megkeresni. Járt Kínában, a Takla Makán sivatagban, ahol az ujgurok, az ősmagyarok távoli rokonai élnek, s Kőrösi-Csoma Sándor is bejárta ezt a környéket. Más fehér emberrel nem találkozott, de nagyon élvezte az ottlétet: tetszett neki az a tisztaság, az az őszinteség, ami az emberekből áradt. Volt New Yorkban is, ahol nem a fényűzés, a gazdagság babonázta meg, hanem a tiszta hangú fekete jazz muzsika a füstös kiskocsmákban. Úgy érzi, Magyarországon is vannak komoly értékek, amelyekre büszkék lehetnénk, s nagyon kellene rájuk vigyázni.

BALOGH TIBOR 36 éves, 1989-ben végzett Szegeden fizikusként a József Attila Tudományegyetemen. 1991-92-ben a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt.-nél dolgozott, mint biztosítási matematikus, ahol gépjármű-biztosításokkal, valamint a hitelezéssel összefüggő fedezeti, illetve vagyonbiztosításokkal foglalkozott.

Saját biztosítási brókercégét, a Credit Leasing Broker Kft.-t 1993-ban alapította meg; ez elsősorban keretjellegű, finanszírozáshoz kapcsolódó konstrukciókat ajánl. 1995-ben létrehozott még egy biztosítási brókercéget, Car Risk Insurance Kft. néven.

Feleségével közösen 1999-ben hozta létre a textilipari termékek importálására és belföldi forgalmazására szakosodott Bul-Trade Kft.-t. Ugyanebben az évben, több társával létrehozta a Pénzügyi Szolgáltatók Egyesületét. A szerveződés egyrészt érdekképviseleti feladatokat kíván ellátni, másrészt távlati céljuk, hogy – a munkaerő-utánpótlás biztosítása érdekében – tanítsák ezt a szakmát is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik