Miért utasította vissza a pénzügyminiszteri felkérést?
– Szó sem volt felkérésről.
– Az új évben új gazdasági miniszter kezdi meg működését Matolcsy György személyében. Ön milyen változásokat vár?
– Úgy látom, gyökeres fordulatra semmiképpen sem kell számítani, de néhány állami program megvalósítása felgyorsulhat. Az új lakástámogatási rendszer szerintem összességében pozitív, hiszen élénkítheti a GDP-növekedést, komoly építőipari fellendülést hozhat – igaz, az a veszélye tagadhatatlanul megvan, hogy meglódul az import. Ugyanakkor nem látom, hogy a lakástakarékpénztárakkal kapcsolatban van-e új koncepciója a kormánynak. Jóval szkeptikusabb vagyok a kis- és középvállalkozások támogatásával kapcsolatban. Szerintem egyértelműen abba az irányba kellene menni, hogy csökkentsük a közterheket – nemcsak az áfa magas, ennél is kirívóbbak a helyi adóterhek -, és nem arra, hogy egyedi kedvezményeket kapjanak a vállalkozók.
– Február elejétől lép életbe az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó kamattámogatási rendszer. Mennyire értékelhető ez piackonform megoldásnak?
– Eddig a lakástámogatási szisztémában erősen keveredtek a szociális elemek, illetve a társadalmi mobilitást segítő piacépítő intézkedések. A jelenlegi magyar helyzet – miszerint lényegében hitelfelvétel nélkül épülnek a lakások – tarthatatlan, s miután a lakáshitel-piac csak hosszú idő után alakulna ki magától, így az állami beavatkozásnak ebben a helyzetben igenis helye van. Ezt cseppet sem gondolom piacellenes intézkedésnek.
– Az előzetes adatok szerint az 1999-es gazdasági növekedés elérheti a 4 százalékot, s a pénzügyminiszter az idén 5-6 százalék közötti GDP-bővülésre számít. Osztja ezt a vélekedést?
– Az 5 százalékos növekedés szerintem is “benne van” a magyar gazdaságban. Tavaly a második félévben érezhetően felpörgött a gazdaság, kedvező továbbá az unióban beinduló növekedés is. A GDP-bővülés gyorsulásával párhuzamosan azonban várható a folyó fizetési mérleg hiányának meglódulása is. Ezzel kapcsolatban szerintem az a legfontosabb, hogy ne legyen diszharmónia a monetáris, illetve a fiskális politika között, ne alakuljon ki ikerdeficit, azaz a költségvetési és a folyómérleg-hiány párhuzamos megugrása.
– Mi a véleménye arról, hogy minden huhogás ellenére lényegében fennakadások nélkül sikerült megúszni az ezredforduló-váltást, s nem robbant a millenniumi bomba?
– Utólag persze könnyű okosnak lenni, de ma már látszik: a bolhából csináltunk elefántot. Persze azért a pénzügyi vezetők számára egy nagy előnye volt a dolognak, hiszen mindenkinek át kellett gondolni az ügyviteli rendszerek működésében rejlő kockázatokat.
– Rég nem látott árfolyam-erősödés jellemezte az év utolsó heteiben a Budapesti Értéktőzsdét. Folytatódhat-e az emelkedő tendencia az idén is?
– Mi már hosszabb ideje úgy tartottuk, alulértékeltek a hazai papírok, így egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy látványosan drágultak a magyar részvények. Számunkra csak az okozott meglepetést, hogy erre még az óévben sor került. Bár most a nemzetközi piacokon is a hurrá-hangulat a jellemző, és sokan ebben komoly veszélyt látnak, én jó évet várok a magyar részvénypiactól.
– A devizatörvényről szóló kormányrendelet minapi módosítása szerint a második félévtől a külföldi befektetési alapok is értékesíthetik befektetési jegyeiket a magyar piacon. Miként hat ez a hazai vagyonkezelőkre?
– Ez a megoldás kompromisszumként alakult ki, de személy szerint egyáltalán nem örülök neki. A külföldiek ugyanis zöld utat kaptak termékeik értékesítésére. Ezzel szemben csak egy bizonytalan ígéret hangzott el a hazai alapok szabályozásának lazításával kapcsolatban. A gondot az okozza, hogy így a hazai alapok egyértelműen hátrányba kerülnek a külföldiekkel szemben, ráadásul arra sem lesz lehetőségük, hogy termékeiket külföldön értékesítsék.
– Még ebben a hónapban újra a parlament elé kerül a háziorvosi praxisokról szóló törvény. Várható-e ettől lényegi változás?
– Ha valóban privatizációról lenne szó, semmi kifogásom nem lenne ellene. A mintegy 6400 háziorvos azonban ingyen kap koncessziót, és csak az új belépőknek kell majd fizetniük, hiszen a praxisjogot csak tőlük vehetik meg. Célravezetőbbnek látnám, ha a háziorvosok fizetnének a jogért; ezt persze speciális kedvezményes hitellehetőségekkel lehetne megkönnyíteni.
– Január elsején szállították át a koronát a Parlamentbe. Ön szerint szükség volt erre?
– Egy társadalomnak nemcsak hétköznapokra van szüksége, hanem ünnepnapokra is. De hogy az ünnepi emelkedettség pont ezzel az aktussal teremthető-e meg, arról nekem más a véleményem. –
