GASZTROLÁNC. E fúzió alapját a privatizáció szolgáltatta: a Pest-Budai Gasztro-Lánc Kft. meg kívánta vásárolni az Állami Vagyonügynökségtől a Junior Vendéglátó Rt. részvényeinek 50,1 százalékát. A Gasztrolánc és a Junior is közétkeztetéssel foglalkozik, a Junior azonban csak Budapesten. Az iskolai diákétkeztetés döntő részének jellemzője, hogy az az étkeztetés helyétől távoli, központi konyhákból való ételszállítással jár együtt. E jellemző miatt a piacra való belépés korlátozott, és a piac földrajzi kiterjedése is viszonylag kicsi: nem lehet tetszőleges távolságról szállítani. A versenytanács ezért érintettnek a budapesti diákétkeztetés piacát tekintette, ahol a Gasztrolánc és a Junior együttes részesedése 66 százalékos volt. E területen a közelmúltban a verseny tulajdonképpen a Junior és a Gasztrolánc között folyt. A tranzakció megszüntette volna ezt a versenyt, és nem merültek fel olyan, a meghatározó befolyásszerzéshez kapcsolódó előnyök, amelyek meghaladták volna a versenyre gyakorolt negatív hatást. Ezek alapján a versenytanács nem engedélyezte a tranzakciót.
MATÁV-JÁSZTEL. A másik tiltás – amely azóta méltán lett hivatkozott ügy az európai irodalomban is – a Matáv telefonpiaci terjeszkedésének kívánt korlátot állítani. A Matáv a részvények 95 százalékának megvásárlásával akart befolyást szerezni a Jásztel felett. A vezetékes távközlési telefonszolgáltatások piacán a Matáv 76,7 százalékkal, a Jásztel 0,8 százalékkal rendelkezett. Az ellenőrzés megszerzése a kizárólagos szolgáltatási jogok miatt felszabdalt földrajzi piacokon nem növelte volna meg lényegesen a koncentrációt. A nemzetközi tapasztalatokra, fejleményekre is tekintettel levő, a jövőbeli versenyt védelmező versenytanács ennek ellenére nem engedélyezte az ügyletet. A liberalizáció és a jogi monopóliumok megszűnése ugyanis hamarosan Magyarországon is beköszönt.
Fúzió brüsszeli jóváhagyással
