Tíz év múlva senki nem fog bankfiókba járni, a jövő az elektronikus bankolásé – nyilatkozta nemrégiben egy olyan hazai bank vezetője, ahol éppen gőzerővel dolgoznak a fiókhálózat bővítésén. Mégsem állítaná senki, hogy a tekintélyes bankszakember tudathasadásos állapotba került volna. Ellenkezőleg, példája éppen azt illusztrálja, hogy a bankok manapság nincsenek könnyű helyzetben, amikor valamennyi kihívásnak meg akarnak felelni. A jelenlegi struktúráját tekintve mindössze 12 éves hazai bankrendszer fejlődésének normális vonása, hogy az átlagpolgár igényli a személyes kapcsolatot, amihez bankfiókokra van szükség. Ugyanakkor a bankok sem úszhatják meg, hogy az ügyintézés legkorszerűbb formájának számító internetes bankolás lehetőségét is felkínálják ügyfeleiknek.
Magyarországon egyelőre 13 ezer körül van azok száma, akik felhasználóként engedve a kényelem csábításának a leggyorsabb banki ügyintézés, az internetes bankolás mellett tették le voksukat. Egy interneten keresztül végrehajtott banki művelet például nem vesz igénybe többet 10 másodpercnél, és az ára is messze alulmúlja egy villamosjegyét (feltételezve, hogy a megfelelő számítógép rendelkezésre áll.
A világhálón keresztül bankolók száma a potenciális felhasználói körhöz képest igen csekély, hiszen csupán a lakossági folyószámlák hazai állománya mintegy 4,2 millió, s emellett az internetes ügyintézés a kisebb cégek számára is praktikus lehet. Ám a bankszakemberek korántsem elégedetlenek. Az üzletág Magyarországon még rendkívül fiatal, s mindössze háromszereplős. Az úttörőnek számító Inter-Európa Banknál (IEB) például 1998 óta kínálják az egyszerűbb, mindennaposnak számító banki műveletek végrehajtásának legmodernebb formáját; ez év júliusban indult az OTP internetes “fiókja”, a legújabb szereplő, a szeptemberben debütáló Raiffeisen Bank pedig éppen csak megvetette a lábát e piacon.
Egyelőre minden kicsiny méretekben folyik, a tendenciák azonban ígéretesnek tűnnek. Különösen az újonnan piacra lépő bankok szakértői számolnak be arról, hogy az ügyfelek száma napról napra ugrásszerűen nő. Október elején a Carnation Consulting Group felmérése szerint még csak 3100 olyan ügyfele volt a hazai bankoknak, akik meghatározott műveleteket az internet segítségével végezhettek, ám ez a szám két hónap leforgása alatt megtöbbszöröződött. Ma már az OTP Banknak egymagának több mint 10 ezer ügyfele lóg a hálón bankügyeit intézve – tudtuk meg Ljubicic Gábortól, az elektronikus banki szolgáltatások igazgatójától. (Az OTP-s lakossági számlák száma 2,4 millió.) A jóval kisebb lakossági ügyfélkörrel bíró – mintegy 22 ezer lakossági számlát vezető – Raiffeisennek is több száz netes ügyfele gyűlt az elmúlt hónapban, az IEB-nél pedig a 26 ezer lakossági (és 4,4 ezer vállalati) ügyfélből közel 2 ezer elkötelezett híve akadt eddig az ilyen szolgáltatásoknak.
Természetes jelenségként értékelhető, hogy a netélet hazai felpezsdülése a bankok háza táját sem hagyta érintetlenül. A Raiffeisen Banknál például biztató jelként értékelik, hogy honlapjukat csupán októberben mintegy 80 ezren olvasták el. “Több olyan ügyfelünk is van – mondja elégedetten Szabó Kristóf osztályigazgató -, akit kifejezetten az internetes bankolás lehetősége csábított hozzánk.” Balla Krisztina, az IEB elektronikus termékfejlesztője szerint is mind többen ismerik fel annak előnyeit, hogy például a közüzemi számlák vagy a biztosítási díjak kiegyenlítéséről a esedékesség napján rögtön meg lehet bizonyosodni, s nem kell a havonta egyszer készülő kimutatásokra várni. Továbbá azt is sokan értékelik, hogy egy elveszett hitelkártyát azonnal, az ország bármely pontjáról letilthatnak a világhálón keresztül.
A szakemberek még nagyon óvatosan fogalmaznak, de a számokat és a tendenciákat látva biztosak abban, hogy túljutottunk a kétségekkel teli kezdeteken, az internetes banküzletág végre valóban gyökeret vert Magyarországon is. Az érdeklődők jellemzően a 24-45 éves korosztály innovatív képviselőiből kerülnek ki, többségben férfiak.
A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérése szerint ma a hazai felnőtt lakosság 470 ezer tagjának van internet-hozzáférése, míg a Carnation vizsgálódása szerint 506 ezer a rendszeresen (havonta legalább egy alkalommal ) internetezők száma. Vagyis az internetes bankolók ennek 2-3 százalékát kitevő táborának még van hová nőnie. Annál is inkább, mert a Carnation által felvázolt szédületes perspektíva szerint a jövő nyáron már 733 ezren, 2001 derekán pedig 989 ezren lesznek a net hazai használói. A költségeikre mind kényesebb bankok számára az a körülmény sem mellékes – vélekedik Avasi Gábor, a Carnation vezető tanácsadója -, hogy a szükséges technikai háttér megteremtése ma legfeljebb tizedannyiba (körülbelül 10 millió forintba) kerül, mint egyetlen bankfiók megnyitása. Még kedvezményekre is bőven futja, hiszen nem csupán a fiók költségeit lehet megspórolni, de a feldolgozás is jóval kevesebb banki alkalmazottat igényel.
Arról persze nincs szó, hogy az internetes bankolás mostantól nálunk is akadálytalanul hódíthat; továbbra is számos korlátja van e rendszer hazai térhódításának. Ezek közül az egyik legerősebb a tájékozatlanság: gyakran maguk az internet használói sincsenek tisztában azzal, hogy kinek és pontosan milyen bankműveletek végrehajtására érdemes használnia a hálót. Sőt, a bankok is eltérően vélekednek bizonyos kérdésekről. Abban nincs vita, hogy e szolgáltatás leginkább a lakossági ügyfelek és a kisebb cégek számára lehet praktikus. Napi négy-öt banki művelet az a határ, ahol még időben is, árban is megéri a világhálót használni. (Az ennél aktívabbak számára a bank és az ügyfél közötti közvetlen, telefonos kapcsolaton alapuló terminál kiépítését javasolják.)
A Raiffeisen Banknál például úgy gondolkodnak, hogy indulásként elegendő az internetes palettára tenni a folyószámla-egyenlegek és a tranzakciók követését, valamint a különféle forintátutalásokat, hiszen az ügyfélforgalom több mint 80 százalékát ezek a megbízások adják. Ahogy Szabó Kristóf fogalmazott: “Nem akartunk ágyúval verébre lőni. A későbbiekben természetesen az ügyfelek igényeinek megfelelően fogjuk bővíteni a szolgáltatást.” Az Inter-Európánál és az OTP-nél viszont már az indulásnál is szélesebb körű kiszolgálásra törekedtek (lásd a táblázatot).
Az internetes banki műveletek Achilles-sarkának ma a biztonságos bankolást övező kételyeket tartják. A bankárok szerint viszont minden alapot nélkülöz a bizalmatlanság. Az IEB, a Raiffeisen és az OTP által használt titkosított védelmi rendszerek feltöréséhez például több ezer számítógép összekapcsolásával is több ezer gépórára volna szükség. A behatolást még tovább nehezítő háttérszűrők beépítésével, például az ügyfélnél lévő, szám- és betűkombinációból álló kulcs állandó változtatásával gyakorlatilag minimális az esély a rendszerbe jutáshoz. A szükséges időráfordítás, szaktudás és technikai beruházás miatt ezzel – legalábbis a bankárok szerint – nem érdemes foglalkozniuk a hackereknek.
A módszer igazi rákfenéje a jogszabályi háttér hiánya. Törvényi kapaszkodók híján ma gyakorlatilag minden jogi alapkérdést egymás között kell rendeznie a banknak és ügyfelének. A pénzintézet például elismeri hibáját – állítják a banki illetékesek -, ha nem teljesít időre egy átutalást, viszont az ügyfél rendelkezik az elektronikus bizonylattal (eddig ilyen reklamáció egyik banknál sem volt). Ám ha az ügyet a házon belüli megoldás helyett bíróság elé viszik, akkor az elektronikus bizonylatnak nincsen bizonyító ereje. Ha a digitális aláírásokat is hitelesnek tekintenék, már a keretszerződés megkötéséhez sem kellene felkeresni a bankfiókot, minden elintézhető volna elektronikus úton. Ám ma még csak álmodni lehet erről, hiszen a jelenleg érvényes szabályok születésekor még sejtése sem volt a jogászoknak az internet térhódításáról.
Úgy tűnik, a hazai jogalkotók még félnek megtenni az első lépéseket az új szemléletű törvények felé, tisztában vannak ugyanis azzal, hogy olyan lavinát indítanának el, amely a hatályos törvények jelentős részét érintené. Az internetes szakemberek mindenesetre úgy számítanak, hogy a törvénykezés 2000-ben az internet jegyében fog zajlani, 2001-re pedig már alapszolgáltatásnak számít majd az internetes bankolás a teljes hazai pénzintézeti szférában.
