Gazdaság

MECSEKALJAI – Álmából felkeltett Csipkerózsika

Több mint 10 éve alapította meg alig hat tagú szövetkezetét Somogyi Tibor mecsekaljai borosgazda. Mint mondja, akkor még nem lehetett magánszemélyként szőlőt venni, így kényszerből választotta ezt az utat, beléptetve a szövetkezetbe családtagjait.

A Pécstől Mohácsig terjedő térség még a kilencvenes évek elején is Csipkerózsika-álmát aludta, alig-alig volt ezen a területen új ültetvénytelepítés. Somogyinak Villányban és Pécsett van szőlője, és elsősorban arra büszke, hogy ez utóbbi helyen az övé a legnagyobb – mintegy 1,1 hektáros – az egyébként ma már igen ritka cirfandli ültetvény. A cirfandli fajta Észak-Olaszországból került osztrák közvetítéssel Pécs környékére, és a századelőn még igen elterjedt volt Baranyában.

Somogyi fő profilja egyébként mindig is a szőlőoltvány-termelés volt, kezdetben elsősorban a Szovjetunió volt a felvevőpiac. A fizetési problémák miatt azonban a nyolcvanas évek vége felé leálltak az oda irányuló szállítások. Akkoriban a magyar piac is mélyponton volt, aminek az volt a fő oka, hogy 1988-tól egészen 1994-ig nem támogatta az állam a szőlőtelepítést: így nem csoda, hogy szinte alig-alig volt pótlás.

Szerencsére jelenleg nem ez a helyzet, az utóbbi öt évben újra lehet állami támogatást igénybe venni a szőlőtelepítéshez. Ez korábban normatív volt, ma már azonban költségarányos, és mintegy 40-60 százalékos támogatást lehet kapni. (Az új területek kialakítása azonban cseppet sem olcsó, egy hektár telepítése ugyanis ma átlagosan mintegy 4 millió forintba kerül).

Persze ez sem hegyen-völgyön lakodalom. A kiírt pályázatra alig három-négy hét alatt kell beadni az igényeket, ami azt jelenti: a tavaszi pályázatok esetében már előző évben ősszel el kell kezdeni a szükséges papírok beszerzését.

A pénzt ráadásul minden év december 31-ig fel kell használni, ami erősen szűkíti a pályázatot elnyerők mozgásterét. “Ezzel is olyan dolgokat kényszerítenek a gazdákra, aminek a biológiához semmi köze.

A telepítésekkel pedig nagyon kellene sietni – mondja Somogyi -, hiszen a majdani európai uniós tagság alapvetően átalakítja a magyar borászat helyzetét is. Az unióban ugyanis gyakorlatilag nincs telepítési támogatás, és ha addig nem sikerül a történelmi magyar borvidékeken felfejleszteni az ültetvényeket, akkor lehet, hogy erről egyszer s mindenkorra le kell mondanunk. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik