SZINTEK
1. Üzletkötők, területi képviselők, akik áruszállításra használják a kocsit. Ehhez az 1,4-es Opel Astra Combi kategória felel meg. Ez a szegmens teszi ki a cégautók 75-80 százalékát.
2. Alsó vezetői réteg, amely a területi képviselőket felügyeli. Jellemző autó az 1,6-os, 5 ajtós Escort vagy Astra kategória. Súlya körülbelül 10 százalékos.
3. Középvezetői réteg. Tipikusan 1,6-os, felsőközép-kategóriás kocsikat használ, például Ford Mondeót, 4 ajtós, extra nélküli változatot. A cégautók 5 százaléka ilyen.
4. Felső menedzseri réteg. 1,8 literes, “full extrás” Mondeók vagy Vectrák jelennek meg itt, színválasztási lehetőséggel. Arányuk a cégkocsik közt 5 százalékos.
5. Csúcsvezetők. E körben általában meghatároznak egy úgynevezett benchmark modellt, melynek az értéke az irányadó. Az igazgatóknak ennél 15-20 százalékkal olcsóbb autója lehet. Egy nagyobb cégnél 5-6 darab autó tartozhat ebbe a körbe.
KÖLTSÉGEK
Az 5. kategóriában mindent a cég fizet; ez az úgynevezett benefit autó. A 2-4-ig terjedő kategóriában a magánhasználatot egy bizonyos határig, mondjuk 300 kilométerig a cég fizeti, e fölött kilométerenként magán kilométeri díjat számolnak fel, amit a kocsi használója kifizet. Az 1-es kategóriában a 300 kilométernek megfelelő használatot bruttósított összegben fizetésként kifizetik, azaz beépül a bérbe, ezért a magánhasználat minden kilométerét később a megfelelő tarifával ki kell fizetni a társaságnak.
A KOCSIK ELADÁSA
Megvizsgálják a kocsit műszakilag, az adatokat beírják az Eurotax számítógépes programba, amely naprakészen meg tudja mondani a kocsi valós értékét. Külső eladásnál a piaci árat veszik figyelembe, belső eladásnál az eurotaxos árat. Az autót belső értékesítésnél vagy az addigi használó veheti meg, vagy licitálást rendeznek. Az utóbbi átláthatóbb, az előbbi előnye, hogy használója kíméletesen hajtja az autót, ha megveheti. Külső értékesítésnél általában a kereskedő számítja be a kocsit, de elvétve akad nyilvános licit is.
