Nem tudta áttörni a 8 ezer pontos határt az utóbbi egy évben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mozgását jelző BUX, holott az orosz válságot megelőzően már jóval följebb is eljutott. A tavaly a kormányváltás hírére több mint 10 százalékot zuhanó index augusztus elejére ismét e küszöb fölé erősödött, az újjáéledő optimizmust, s az akkor már három éve tartó emelkedő trendet törte meg az orosz pénzügyi válság kirobbanása 1998. augusztus 11-én. Aznap 7,8 százalékkal, 7146 pontig esett a BUX, de mindez – mint utóbb kiderült – csak a tőzsdei válság előszele volt. Az index néhány hét alatt 3775 pontig tartó esése, s az ezt követő egy-két hónap rendkívül hektikus árfolyammozgása következtében megtört a magyar befektetők egy részében kialakult kép, miszerint a pesti börzén kisebb nagyobb hullámmozgásokkal, de tendenciájában egyértelműen felfelé mozog szinte minden részvény árfolyama. A tavalyi volt ugyanis hosszú idő óta a BÉT első éve, amikor a BUX december utolsó napján nominálisan sem érte el az év eleji értéket.
A tőzsdei árfolyamok mozgására rövid távon sokkal nagyobb hatással lehetnek pszichológiai tényezők, mint a fundamentumok. Az eltelt egy év számaiból azonban már az is megállapítható, túlreagálta-e a tőzsde tavaly ősszel az orosz híreket, illetve, hogy az orosz összeomlás valójában mekkora hatással volt a magyar gazdaságra, azon belül is különösen a tőzsdei cégekre.
CSÖKKENŐ PROFITTÖMEG. Nándorfi György, a CA IB elemzője szerint ebben a félévben mindössze a tőzsdei cégek fele tudta a bázishoz képest növelni nettó profitját. A profittömeg pedig – mint Réthy Róbert, a Procent elemzője rámutat – forintban 8 százalékkal, dollárban számolva pedig 16 százalékkal esett vissza a múlt év hasonló időszakához viszonyítva.
A megkérdezett szakértők szerint a válság közvetve vagy közvetlenül szinte valamennyi tőzsdei céget sújtotta. Legnagyobb mértékben természetesen azokat, amelyek termékeik jelentős részét az orosz piacon értékesítették, mint például a Richter, a Globus, a Graboplast, valamint a Pick-csoportból a Ringa. Visszaesett az Egis orosz exportja is, míg például a Cofinecre és a Pannonplastra áttételesen, a vevők exportjának csökkenésén keresztül hatott a válság. Valamennyi céget érintette azonban a gazdasági növekedés ütemének – részben az Oroszországba irányuló export csökkenésének betudható – visszaesése. A pesti parketten forgó cégek összességét vizsgálva elmondhatjuk, hogy az elmúlt egy évben megtört az 1996 óta jellemző dinamikus eredménynövekedés. Ez azonban – mint arra Tóth Norbert, az ING Barings vezető elemzője figyelmeztet – nem csak az orosz gazdasági válsággal hozható összefüggésbe. Jó néhány társaságnál – többek között a Richternél, a Humannál, a Matávnál is – lejárt, illetve 60 százalékra csökkent az 1993-1994-ben öt évre kapott 100 százalékos adókedvezmény. Számos helyen kimerültek azon – az átszervezésből, a racionalizálásból, a szinergiák jobb kihasználásából adódó – tartalékok, amelyek a privatizációkor, illetve a tőzsdei bevezetéskor adottak voltak. Ezt jelzik a vállalatok egy részénél folyamatban lévő stratégiaváltások, módosulások is. Az elmúlt években megindított, de csak a jövőben termelésbe álló beruházások sem javítottak még a vállalatok jövedelemtermelő képességén, miközben a hitelek növekedésén vagy a pénzeszközök csökkenésén keresztül rontották a pénzügyi eredmény egyenlegét.
KEDVEZŐTLEN CIKLUS. A korábbi években jelentős mértékben járult hozzá a szóban forgó kör összesített eredménytömegének bővüléséhez a két vegyipari cég, a BorsodChem és a TVK is. A vegyipari ciklus leszálló ágában ezek profitja számottevően csökkent a bázishoz képest. Tovább rontotta helyzetüket a TVK műszaki hiba miatti leállása, ami a BorsodChem mellett az Émászra is negatív hatással volt.
A dollárnak az euróhoz, s – a devizakosárban betöltött szerepe okán – a forinthoz képest végbement erősödése miatt árfolyamveszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni azok a cégek (elsősorban a Mol és a Zalakerámia), amelyeknek nagy összegű, le nem fedezett, dollárban fennálló devizaadóssága van.
Összességében a tőzsdei cégek teljesítményének csökkenésében nagy, de nem kizárólagos szerepe volt az orosz gazdasági válság miatti exportvisszaesésnek. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy néhány cég – például a Pick – a keleti relációkban tapasztalt nehézségek miatti kényszerből új piacokat keresett, ami már rövid távon is kedvező hatású.
Az eredményekre nem, de az árfolyamok mozgására komoly hatással volt a kormány gazdaságpolitikája. A pénzügyminiszter által a világ legjobb költségvetéseként aposztrofált büdzsé első félévi alakulásáról nyilvánosságra kerülő számok megingatták a fejlődő piacokért akkortájt amúgy sem igazán lelkesedő külföldi befektetők bizalmát. Az év első négy-öt hónapjában az árfolyamok mozgása szinte kizárólag a makrogazdasági mutatók – mindenekelőtt a költségvetési, az államháztartási és a fizetési mérleg – alakulásától függött. Az év elején kibontakozó hosszt pedig a Brazília pénzügyi válságáról szóló hírek döntötték romba.
A második félévvel kapcsolatban az elemzők optimistábbak a vállalati profitok és az árfolyamok alakulását illetően is. Az előbbire alapot ad, hogy a tavalyi második féléves adatok már tartalmazzák az orosz válság hatását, így a bázishoz képest viszonylag könnyű javulást elérni.
Az Európai Unióban megindult gazdasági élénkülés mellett a magyar termékek iránti orosz kereslet lassú erősödésére is utalnak bizonyos jelek. A nyugat-európai nekilódulás az egész magyar gazdaságnak lökést adhat, emellett az orosz válság miatt felhalmozódott készletek leapadása is kedvező helyzetbe hozhat néhány vállalatot. Ehhez járulhat még, hogy sok társaságnál a második félév hagyományosan erősebb az elsőnél. Példaként említhető a Danubius, ahol a koszovói válság elmúltával erős harmadik negyedévre számítanak az elemzők. A második félévre tervezett kormányzati intézkedések közül az új gázárképlet bevezetésének lehet azonnali pozitív hatása. Bizakodásra adhat okot az is, hogy az elemzők szerint a vegyipari ciklus elérte a mélypontot, s immár növekedhet a vegyipari cégek fedezeti szintje.
BÍZTATÓBB MÁSODIK FÉLÉV. Kedvezően befolyásolhatja a külföldi befektetők magyarországi tevékenységét, hogy – habár megszorító csomagról nincs szó – a 2000. évi költségvetés szigorúbbnak ígérkezik az ideinél. Tóth Norbert szerint a külföldi befektetők a korábbiaknál már most is kevesebb aggodalommal figyelik a makrogazdasági helyzet alakulását. Nem feltétlenül veszélyezteti a makrogazdasági egyensúlyt, ha a jövő évi infláció meghaladja majd a kormány által prognosztizált 6 százalékos szintet, bár ebben az esetben a kiadási oldal alultervezése a tervezett gazdasági növekedést sodorhatja veszélybe. Mindenesetre a piac óvatosságát jelzi, hogy az egyéves állampapírhozamok nem csökkentek 14 százalék alá, ami magas reálkamat-szintet, illetve kockázati felárat jelent.
Azt valamennyi megkérdezett elemző kiemelte, hogy jelenleg a nemzetközi piacokon nem fenyeget az oroszhoz vagy a brazilhoz hasonló krízishelyzet, de egy, a fejlődő piacokon vagy Amerikában bekövetkező visszaesés súlyos hatással lehet a BÉT-re. Kérdés az is, hogy az év végéhez közeledve, a 2000. évre történő átállás számítástechnikai problémájával kapcsolatos félelmek mennyire fogják befolyásolni a külföldi befektetők itteni viselkedését.
Az Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint egyébként a külföldi intézmények kezében lévő részvények aránya tavaly június 30-tól ez év júniusának végéig 67,3 százalékról 74,9 százalékra nőtt. Érdekes kérdés lehet, hogy a tulajdonosi struktúra – részben az újabb Matáv-kibocsátásnak betudható – ilyetén átalakulása miként befolyásolná az árfolyamok mozgását egy újabb nemzetközi krízis esetén, vagyis határozottabb vagy remegőbb kezekbe kerültek-e a magyar papírok. –
