Gazdaság

VÁLTOZÁSOK A GARAGENTNÉL – Szingapúri szálak

Kérője akadt a Garagentnek. A sikeres frigy révén a Budapesti Értéktőzsde gépipari szekciója újabb társasággal gazdagodik úgy, hogy a börzén jegyzett részvények száma nem növekszik.

Részvényeladásra készül a május 27-i alaptőke-emelés óta 2 milliárd 349 millió forint jegyzett tőkéjű Garagent Rt. A társaság fő tulajdonosa a részvények körülbelül 30 százalékát zártkörű értékesítés keretében kívánja piacra dobni, de a tranzakció pontos feltételeiről még folynak a tárgyalások a brókercégekkel.

A tőkeinjekció előtt alig 381 millió forint jegyzett, és 561 milliós saját tőkéjű, 60 százalékban a menedzsment által tulajdonolt Garagent Rt. Daewoo autók forgalmazásával, gépkocsik szervizelésével, és az utóbbihoz szükséges gépek, berendezések fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozott. Rendkívül kicsi tőkeereje, a befektetők számára nem túl érdekes működési területe, tulajdonosi struktúrája és piacai miatt a társaság részvénye egyike volt a pesti börze legkevesebb figyelemre méltatott papírjainak.

A közel 2 milliárd forintos alaptőke-emeléssel párhuzamosan azonban tulajdonosi szerkezete és termékstruktúrája is gyökeresen átalakul a nevét is módosító társaságnak. Az alaptőkeemelés után Garagent-Excel Gyártó és Kereskedelmi (Garex) Rt. névre kersztelt cég meghatározó, a részvények 83 százalékát birtokló tulajdonosa immár az Excel Machine Tools Ltd nevű szingapúri – az ottani tőzsdén jegyzett – gépipari társaság.

Az Excel 1995-ben jelent meg Magyarországon, akkor vásárolta meg az éppen felszámolás alatt álló Csepeli Szerszámgépgyárat. Az eredetileg japán szerszámgépgyártók beszállítójaként működő szingapúri cég itteni leányvállalatai a csepeli tapasztalatokra is építve megmunkáló központokat gyártanak részben a magyar piacra, részben az Európai Unió országaiba. A kereskedelmi kapcsolatok ápolására Excel Csepel néven önálló társaságot hoztak létre ugyan, de a külkereskedelmi tevékenység jelentős részét egy szintén az Excel-csoport tulajdonosai által alapított off shore cég intézte.

VEGYES PÁROS. Felmerül a kérdés, vajon mi hozta össze ezt a két eltérő tevékenységi körű, eltérő piacokon tevékenykedő társaságot. A szingapúri tulajdonosok – kedvező otthoni tapasztalataik alapján – határozták el az Excel-cégek tőzsdei bevezetését. Ezek a társaságok azonban “múltjuk” miatt nem voltak tőzsdeképesek. A börzei megjelenés egyetlen módja maradt: egy alvó papír felvásárlása és a cég átszervezése oly módon, hogy annak keretein belül tőzsdére kerüljön az Excel gépgyár. A két társaság – az Excel és a Garagent – menedzsmentje, s így voltaképpen tulajdonosai közötti megállapodás eredményeképpen tehát a szingapúri anyacég megemelte a Garagent Rt. alaptőkéjét, s a kétmilliárdos összegből az rt. felvásárolja a jelenleg az Excel Machine Tools tulajdonában lévő Excel Csepel Kft.-t és Excel Európa Kft.-t. A július 12-i közgyűlésén – ahol formálisan döntenek az Excell cégek felvásárlásáról is – holdinggá alakuló Garagent-Excel Gyártó és Kereskedelmi Rt. ezután a korábbi Garagent Rt. eddigi tevékenységét, vagyonát és mintegy 300 millió forintos hiteltartozását egy újonnan alapítandó – nagy valószínűséggel Garagent Kft. névre keresztelendő – cégbe apportálja. “A tranzakciók keretében létrejövő holding tevékenysége kizárólag a számvitel, esetleg a pénzügyek menedzselésére korlátozódna” – tájékoztatott Thaisz Kálmán, a Garagent Rt. jelenlegi vezérigazgatója. A közgyűlésen a holdinggá alakulás mellett személyi kérdések is napirendre kerülnek: a holdingon belül a leányvállalatok továbbra is önálló irányítás alatt működnének; így a Garagent Kft. ügyvezetője a tervek szerint Thaisz Kálmán lesz, míg az Excel cégek szingapúri irányítás alatt maradnak. A részvénytársaság öttagú igazgatóságába a Excel Machine Tools Co-t négy fő képviseli; közülük tartósan egyedül Raymond Ting tartózkodik Magyarországon, aki előreláthatólag Thaisz Kálmánnal együtt a jövőben is részt vesz a cégcsoport operatív irányításában. A termékei 80 százalékát exportáló, a Rábával, a Suzukival, az Audival és a Mezőgéppel is beszállítói kapcsolatban álló cégcsoport terveiről Thaisz Kálmán elmondta, hogy a tulajdonosok a tavalyi 6,8 milliárd forintos árbevétel után az idei második félévre 3,5-4,0 milliárdos árbevételt és 300-350 millió forintos nettó eredményt várnak. Raymond Ting ehhez hozzátette, hogy az elmúlt évben az Excel-cégek exportjának jelentős része nyugat-európai piacokra került, de szállítottak a közép- és kelet-európai országokba és Ázsiába is. A tulajdonosok várakozásai szerint az egyes leányvállalatok tőkésítettségük arányában járulnak hozzá a társaság jövőbeni eredményéhez.

Ezek a tervek meglehetősen ambiciózusnak tűnnek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a Garagent Rt. 1998-ban üzemi szinten mindössze 23 millió forintos nyereséget ért el, adózás utáni eredménye pedig – a pénzügyi műveletek, valamint a céltartalék-képzés miatt – mínusz 54 millió forint volt. Nem könnyíti meg a tervek értékelését az együttesen 520 millió forint jegyzett tőkéjű két Excel társaság múltbeli adatainak tanulmányozása sem, mivel számaik az off shore cég külkereskedelmi tevékenysége miatt erősen torzítanak.

Az újjáalakuló csoporttal, illetve a részvények várható szereplésével kapcsolatban érdemes megfontolni a tulajdonosi kör motivációit. A távol-keleti tőzsdei tapasztalatokkal rendelkező, Magyarországot európai bázisnak tekintő szingapúri kérő bizonyára azért tett házassági ajánlatot a Garagentnek, hogy így tőzsdére kerülve egyre magasabb árfolyamú kibocsátásokkal finanszírozza cégei növekedését. Valószínű, hogy a tervezett részvényértékesítés előtt 10 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező régi Garagent-menedzsment is érdekelt az árfolyam-emelkedésben. Kérdés, hogy a meglehetősen furcsa irányítási és tulajdonosi struktúra nem vezet-e a két fél közti összetűzésekhez a jövőben, veszélyeztetve a fenti cél elérését. Az sem egyértelmű, hogy a jelenlegi irányítási struktúra esetén, hogyan allokálnák a leányvállalatok között az esetleges alaptőke-emelésből befolyó forrásokat.

BESZÁLLÍTÓI SZEREPBEN? A már jelenleg is a tőzsdén forgó, 17-18 milliárdos kapitalizációjú Mezőgéppel és NABI-val összevetve a házasság révén kialakuló gépipari társaságot, megállapíthatjuk, hogy a frigy révén nagyságrendekkel kisebb cég jön létre, amely inkább a fenti cégek beszállítóit képviselheti a parketten. A Rába és a Mezőgép – elemzők által 1999-re várt eredménnyel kalkulált – P/E-értéke (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) 7 körüli. A Garex-részvények árazásakor a menedzsment által erre az évre tervezett 250-300 forint körüli részvényenkénti eredmény mellett figyelembe kell venni azt is, hogy az összehasonlítási alapul szolgáló fenti két cég papírjai már másfél-két éve forognak a tőzsdén és mindkettő komoly piaci múlttal rendelkezik. A tőzsdén most megjelenő új részvények minden bizonnyal csak jelentős diszkonttal értékesíthetők, valószínűleg nem nagy eltéréssel a – tervek teljesülése esetén – 4-es P/E-értéket adó jelenlegi, 1100 forint körüli tőzsdei ártól.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik