Bár Romano Prodi a voksolás előtt idegesnek látszott, utóbb kiderült, hogy nem volt rá oka: az Európai Parlament (EP) 392 igen és 72 nem szavazattal – 41 tartózkodás mellett – elfogadta, hogy a volt olasz kormányfő legyen az Európai Bizottság új elnöke.
Mint ismeretes, a Jacques Santer vezette grémium márciusban mondott le, miután egy EP-jelentés visszaélésekkel és hanyag pénzügyi kezeléssel vádolta meg tagjait. Az Európai Unió (EU) vezetői egy hónappal ezelőtt – meglepően gyorsan összekalapált megegyezéssel – Prodit javasolták az új testület élére. Az új elnök az ír David O’Sullivent választotta kabinetfőnökéül, ezzel is nyomatékot adva azon kijelentésének, miszerint a majdani bizottsági tagoktól kérni fogja, hogy csapatukba különböző országokból toborozzanak szakembereket.
A húsztagú bizottság összeállítása valószínűleg kevésbé lesz sima, mint az elnökválasztás – erről már csak a júniusi választások nyomán újjáalakuló EP fog dönteni -, mivel a tagállamok hagyományosan arra törekednek, hogy saját jelöltjük minél fontosabb “tárcát” kapjon. A helyzetet mindazonáltal könnyítheti, hogy az Amszterdami Szerződés a korábbinál nagyobb kompetenciát biztosít az elnöknek: Prodinak joga van megvétózni az általa alkalmatlannak ítélt személyek megválasztását, továbbá módosítani az egyes bizottsági tagok illetékességi területét, sőt akár meg is foszthatja őket adott jogköröktől.
Elemzők véleménye szerint több eddigi bizottsági tag élvezi Prodi bizalmát, és így számíthat arra, hogy tagja lesz az újonnan felálló testületnek. Biztos befutóként tartják számon az olasz Mario Montit, aki a belső piaci ügyek felelőse lehet, várhatóan kinevezést kap az osztrák Franz Fischler, aki az agrárügyek gazdája volt, valamint Neil Kinnock brit közlekedési szakértőt. Lehetséges továbbszolgálóként emlegetik a finn Erkki Liikanenent, a francia Yves-Thibault de Silguyt, a német Monika Wulf-Mathiest és a spanyol Marcellino Oreját is.
Az új bizottság leghamarabb szeptemberben léphet hivatalba – addig a jelenlegi testület látja el a feladatokat ügyvezetői minőségben -, de Prodi hangsúlyozta, hogy ez nem jelent elhúzódó üresjáratot (ami többek közt a keleti bővítési folyamatot is hátrányosan érintené). Közölte, hogy noha hivatalos felhatalmazása nincs rá, az EU-kormányok felkérésére máris megkezdte különböző projektek és kezdeményezések kidolgozását. Programbeszédében szükségesnek nevezte egy, a valutauniós országokra kiterjedő, a dekonjunkturális hatások kivédésére hivatott pénzügyi stabilizációs mechanizmus kialakítását. Javaslatot tett továbbá arra, hogy az EU adjon évi 5 milliárd eurót a Balkánnak a térség gazdasági fellendítése és békéjének biztosítása érdekében. –
