Igencsak nehéz lenne figyelemmel kísérni az árfolyamok változását az esetenként több ezer féle részvénnyel működő nagyobb piacokon, ehelyett a különböző indexek segítségével kaphatunk némileg átfogó képet az érvényes trendekről. A piacok bővülésével az indexek száma is gyarapszik, hiszen a befektetők egy részét mind speciálisabb területek érdeklik: csak a nagyobb, vagy pont ellenkezőleg, a kis kapitalizációjú részvények árfolyama, esetleg csak egy adott szektor papírjainak a szereplése. Az indexek egy része alapját képezi a határidős termékeknek is, azaz egy későbbi időpontra vonatkozó megvételükkel vagy eladásukkal spekulatív vagy fedezeti pozíciót lehet felvenni a különböző tőzsdéken.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényeinek árfolyam-alakulását jelenleg mindössze az 1991-ben – 1000 pontos bázisról – útnak indított, 1995-től hivatalossá vált BUX jelzi. Azonkívül, hogy az egész piacot reprezentálja, még a határidős index kereskedések mögöttes terméke is, mely funkció az előbbivel ellentétes kívánalmakat is megfogalmaz vele szemben (a fedezeti ügyletekről és a BUX kiszámításáról lásd cikkünket a Figyelő 1999/12. számában). Az utóbbi célra ugyanis minél likvidebb, “könnyen kereskedhető” blue chipeket tartalmazó mutatót kíván a piac, míg a tőzsdei árfolyamok alakulásának jelzéséhez minél több papírt magában foglaló index megléte szükséges. Amikor a BUX ezen két funkciója már nem egyeztethető össze, elképzelhető a blue chip index – azaz csak a leglikvidebb papírokat tartalmazó jelzőszám – bevezetése.
Az öt jelentősebb közép- és kelet-európai tőzsde – a budapesti, a ljubljanai, a pozsonyi, a prágai és a varsói – árfolyamainak együttes alakulását tükrözi a Közép-Európai Részvényindex (CESI), amely eddig az öt ország 46 papírját tartalmazta – a magyarok közül nyolcat. A kosár május 3-tól életbe lépő módosítása szerint az immár csak 44 papír között 14 magyar lesz. A CESI hátránya, hogy határidős termékként egyik tőzsdére sincs bevezetve, azaz spekulatív, vagy fedezeti ügyletekre nem használható.
A befektetési alapok teljesítményének megítélését könnyíti meg a nemrég bevezetett RAX index. Az alapok ugyanis nem fektethetik részvényekbe a teljes vagyonukat, annak minimum 15 százalékát likvid eszközökben kell tartaniuk, emellett egy adott részvénybe a tőke maximum 5 százalékát invesztálhatják. Ebből adódóan a BUX összetétele – amelyben a legnagyobb papírok súlya meghaladhatja a 15 százalékot is – nem képezhető le az alapok számára. A RAX az alapok által is elérhető portfóliót jelképez, a 15 százalékos állampapír-tartalom mellett az előző hónap 17 leglikvidebb részvényét foglalja magában.
A BÉT immár ágazati indexek bevezetését is fontolóra veszi. Ezeknek minimum négy, legalább három hete a börzén szereplő papírt kell tartalmazniuk, amelyeknek a szektor kapitalizációjának minimum 80 százalékát kell reprezentálniuk. A feltételek meglétét az index bizottság a BUX-kosár felülvizsgálatával egy időben, minden év március és szeptember elsejével végzi; egy új indikátor feltehetően október elsejétől indulhat.
A részvények mellett az állampapírok árfolyamának követését is igényli a befektetői piac, mely elvárást jelenleg két index, a DWIX és a MAX elégíti ki. Az előbbi az utolsó három hónap 3, 6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukcióján kialakult hozamok mozgóátlagának fogható fel. Értékét hetente számolják újra, de mivel a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek szokásos keddi aukcióján kívül a másik két árverésre kéthetente kerül sor, nagyobb elmozdulások csak ilyen időközönként várhatóak benne. A MAX az éven túli lejáratú, fix kamatozású államkötvények másodlagos piacát jellemzi. Kiszámítása az elsődleges forgalmazók legjobb vételi és eladási árfolyamának számtani átlagán, valamint a felhalmozott kamatokon alapul, az egyes papírok súlyát pedig az adott sorozatból az ÁKK által piacra dobott össznévérték határozza meg. Az index egy passzívan kezelt állampapír-portfóliónak fogható fel – azaz azt feltételezi, hogy a befektetők nem törődnek a helyes piaci időzítéssel és a rosszul árazott papírok felkutatásával. Ily módon a befektetők bármely portfólió hozamának alakulását össze tudják hasonlítani a MAX adott időszakbeli változásával, hiszen ez utóbbi testesíti meg a két időpont között elérthető kockázatmentes hozamot. A mutató 1996. december 31-én 100 pontról indult, aktuális értékét minden nap 16 óráig teszik közzé. E hét elején 154 ponton állt; ez egy év alatt 19,3 százalékos hozamot jelent, ami a BUX 33,4 százalékos veszteségével összehasonlít-va mindenképpen kedvezőnek mondható.
Az éven belüli, és ezért a MAX által nem lefedett fix kamatozású államkötvények és a diszkont kincstárjegyek hozamának reprezentálására a közeljövőben egy újabb index indítását tervezik a MAX index létrehozói, azaz az ÁKK, a CA IB Értékpapír Rt. és a TV3 Profitvadász. Amint azt Wermeser Zsolttól, az ÁKK osztályvezetőjétől megtudtuk, az új index kosara szintén megfeleltethető egy passzívan kezelt portfóliónak, így ez is a kockázatmentes befektetési stratégiával elérhető hozamot mutatja ki – ebben az esetben éven belüli papírokkal számolva. Így mindenképpen többet árul el a piac helyzetéről, mint a most használatos DWIX, amely – összetételéből adódóan – hozamszámításra nem alkalmas.
