Március végén lejárt azon tender határideje, amelyet a főváros közlekedési társasága kísérletképpen egy-egy közforgalmú autóbuszvonal és autóbuszvonal-család üzemeltetésének alvállalkozásba adására írt ki. A konstrukciótól, amely a várakozások szerint az utasok számára érzékelhetetlen lesz, a cég költséghatékonyabb üzemeltetést remél. A felhívásra egyetlen pályázat érkezett.
Nyugat-Európában mára általánossá vált, hogy a városi közlekedést a magánszféra bevonásával oldják meg. Ezért a Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) nagy reményeket fűzött a tenderhez: optimális esetben összesen 50-60 busz üzemeltetését készült alvállalkozókra bízni. A cég az 1998. december 23-án, a Közbeszerzési Értesítő 51. számában tett eredeti ajánlati felhívást angol nyelven is megjelentette az UITP Revue című kiadvány január 15-i számában. Ajánlattételi határidőként eredetileg 1999. március 5-ét jelölték meg, azt a BKV később március 30-ig meghosszabbította. Ám ez sem segített, a várt nagy érdeklődés elmaradt.
A társaság a 41-es közforgalmú autóbuszvonal és a 87-es közforgalmú autóbuszvonal-család üzemeltetését vállalkozási szerződés alapján kizárólag magánüzemeltető alvállalkozásába kívánja adni, egyelőre 5 évre. A terv nem teljesen új, a gyökerek több mint három évre nyúlnak vissza. 1995 októberében írta alá Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, illetve a BKV a fővárosi tömegközlekedés fejlesztését célzó azon világbanki hitelszerződést, mely lehetővé teszi 47 vágánykilométer villamospálya rekonstrukcióját, szóló autóbuszok beszerzését és a forgalomirányítás korszerűsítését. E szerződésnek része, hogy a bank támogatja a magánszektor fejlődését, s kéri a magyar feleket, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy magánüzemeltetők is megjelenhessenek a fővárosi tömegközlekedésben. A 38 millió dolláros hitel 15 éves futamidőre szól, s törlesztése 2000-ben kezdődik.
A BKV a Világbankkal történt megállapodásnak megfelelően most megtette az első lépést a magánszféra bevonására. A jelentős deficittel működő közlekedési társaság ezzel a megoldással a szolgáltatás minőségének megtartása mellett hatékonyabb üzemeltetést vár. Mindhárom buszvonal egyik végpontja a Kosztolányi Dezső tér. A kiválasztásnál az dominált, hogy – figyelemmel a konstrukció kísérleti jellegére – külvárosi, az esetleges zavarokra kevésbé érzékeny vonalakon közlekedjenek az új üzemeltető járatai, s a környéken legyen annyi vonala a BKV-nak, hogy probléma esetén átcsoportosítással gyorsan be tudjon avatkozni.
“Nem privatizációról, nem koncesszióba adásról, hanem alvállalkozásba adásról van szó” – hangsúlyozza Donáth Zoltán, a BKV Projekt Koordinációs Irodájának vezetője. A szolgáltatásért továbbra is a BKV felel a főváros felé, csak a feladat ellátását bízza külső magánüzemeltetőre. Ez azt jelenti, hogy az utas számára semmi eltérés nem lesz az eddigiekhez képest. A BKV határozza meg a főbb paramétereket, s azokat az alvállalkozó köteles betartani. Az autóbuszoknak úgy kell kinézniük, mint a BKV járműveinek, s mind az ajánlatkérő, mind az üzemeltető logóját fel kell tüntetni rajtuk.
Az alvállalkozó a járműveiért (üzemképességükért, forgalomba adhatóságukért), az alkalmazottaiért (a járművezetőkért és a kisegítő személyzetért), a szolgáltatásáért, a járatkimaradásokért, a buszai által okozott balesetekért felel. A BKV előírja, hogy minimum 70 férőhelyes és maximum 12 méter hosszúságú szóló autóbuszok üzemeltethetők – a három vonal 10-12 autóbuszt igényel -, ám ezek beszerzéséről az alvállalkozónak kell gondoskodnia. A Budapesti Közlekedési Rt. lehetőséget nyújt, hogy a nyertes tőle (is) vásárolhasson autóbuszokat.
“A buszlízing vagy a részletfizetéses eladás megállapodás kérdése, de a bérbeadás kizárt” – szögezi le Donáth Zoltán. A BKV rendszerével semmiképp sem engedik meg a keveredést – az alvállalkozó a társaságunk garázsait sem használhatja -, mert különben nem tudják meg, hogy mennyibe kerül a vonal üzemeltetése.
A BKV pályázatán csak olyan vállalkozások indulhattak, amelyekben az állami és/vagy önkormányzati tulajdonrész nem éri el a 49 százalékot. Az elbírálás szempontjai fontossági sorrendben: ajánlati ár, a megajánlott szolgáltatás minőségi színvonala, az ajánlattevő minősítése, a szolgáltatás-teljesítési képesség minősége. A nyertes legkorábban szeptember-október körül vehetné át az üzemeltetést.
