Soha nem látott tempóban, fiatalos gyorsasággal tette túl magát a rendre ősszel esedékes adótörvény-módosításokon az Országgyűlés. Alig négy hét kellett ugyanis a jogalkotóknak arra, hogy – a helyi adókról szóló törvény kivételével – valamennyi hatályos adótörvény megváltoztatásáról döntsenek, s persze emellett egyéb fontos jogszabályok megtárgyalását sem halasztották el.
Az adótörvények parlamenti vitája az idén csendben, minden különösebb “ügy” nélkül zajlott. Ezt a néhány hetet nem tarkította ezúttal koalíciós perpatvar a tervezett korrekciók okán, de nem “zavarta” a parlamenti munkát az Érdekegyeztető Tanácsban kialakítandó alku sem. A Fidesz-MPP vezette kormány ugyanis idejekorán egyértelművé tette a koalíciót alkotó pártok számára, hogy érdemi módosításokra a kabinet eredeti javaslatához képest egyetlen adótörvény vonatkozásában sem nagyon számíthatnak. Annyit ugyan még megtehettek e honatyák, hogy időnként dörgedelmes jelzőkkel illették a tervezett változásokat – e lehetőséggel a kisgazdák előszeretettel éltek is. Ám az általuk benyújtott módosító indítványokat csaknem olyan határozottan utasította vissza a költségvetési bevételek fölött szigorúan őrködő, megfiatalodott pénzügyi vezetés, mint az ellenzékieket.
Egyetlen ponton mégis kénytelen volt visszakozni a kormányzat. Világossá vált ugyanis, hogy a helyi adókról szóló törvény módosítását – amelynek leglényegesebb pontja az ingatlanadózás európai szabályokhoz való igazítását célozta – még a kormányhoz hű képviselők többsége sem hajlandó megszavazni. Így januártól az adótörvények közül egyedül a helyi adókról szóló nem változik.
Az idei előkészítéskor az Érdekegyeztető Tanács is súlytalannak bizonyult: javaslatait különösebb indoklás nélkül utasították vissza. A legfőbb érv persze az volt, hogy a testület indítványai révén a költségvetés bevételei jelentősen csökkennének. Egyébként pedig – közölte igen szokatlan hangnemben a pénzügyminiszter – a kormány, s ezen belül a Pénzügyminisztérium feladata az adórendszer kidolgozása (mintha egyébként mindezt valaki nem tudná). Így aztán ebben az évben megtörtént az is, ami még soha: a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek javaslataiból semmi nem érvényesült a koalíciós többség által megszavazott módosításokban. Az már más kérdés, hogy korábban minden évben óriási problémát okozott: az egyeztető fórumon megkötött alkut miként vezessék át az elfogadásra váró adótörvényeken, s a tárgyalás alatt lévő költségvetésen.
A kormányzat képviselői egyébként nem győzik hangsúlyozni, hogy a januártól érvényes szabályok révén a gyermekes családok mindenképpen jobban járnak, mint az idén. Ugyanakkor tény, hogy az átlagos adóterhelés jövőre 20,9 százalékra emelkedik – az ez évre várható 20,8 százalékról -, holott a Fidesz-MPP tavasszal még 1-2 százalékos mérséklést ígért a polgároknak. A módosítások révén egyébiránt a gyermektelen, alacsony jövedelmű egyedülállók kifejezetten rosszul járnak. Míg ugyanis az idén lényegében 270 ezer forintig nem kell adózniuk, addig jövőre ugyanennyi jövedelemre több mint 20 ezer forintos adóteher jut. A pénzügyi kormányzat ugyanis azon a véleményen van, hogy mindenki fizessen adót, tehát a havi 15-20 ezer forintos jövedelemmel rendelkezők is. Egyébként pedig – hangoztatják – ezekben az esetekben a tb-járulék megtakarításából a munkáltatók kompenzálhatják az adóteher-növekedést. A kérdés persze az: miként fognak így mérséklődni a vállalkozások élőmunkaterhei, ami ugyebár az új kormány legfőbb ígérete volt.
A hatékonyabb adóbeszedést is elsődleges céljának tekinti a kabinet. Ezt előmozdítandó, az adóhatóság több olyan jogosítványhoz is hozzájut, amelyeket még Bokros Lajos, a szóban forgó hivatal megerősítéséért a végsőkig harcoló egykori pénzügyminiszter is megirigyelhetne. Most valóban “fogakat” adnak az intézménynek, hiszen – a rendőrség és a vámhatóság után – az adóhivatal is nyomozati jogkört kap. Ezzel párhuzamosan szigorú szankciókra számíthatnak jövőre az igazolatlan eredetű árut forgalmazók és a feketefoglalkoztatók is.
Ma még természetesen nem tudni, hogy az adóhatóság felvértezése segít-e a feketegazdaság visszaszorításában, az adóbevételek növelésében. Ez teremtene ugyanis lehetőséget arra, hogy a kormány valóban teljesítse ígéretét: az adóterhek enyhítését. Egy kormányzati szakértő szerint mindenesetre a feketegazdaság összes szereplője “elsápad”, ha megismeri az új szigorító rendelkezéseket.
Jövőre kiderül, hogy csak elsápad ám tovább éli világát, avagy valóban kifehéredik és hozzájárul az amúgy jövőre sem alacsony közterhekhez.
