SÉRELMES RÉSZVÉNYKIOSZTÁS. Az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette és megsemmisítette azt a rendelkezést, amelynek alapján a gázközművet üzemeltető gazdasági társaságok állami tulajdonú vagyonrészének csupán 40 százaléka illeti meg az önkormányzatokat részvény formájában. A taláros testület szerint sérti az alkotmányt az is, hogy miután az érintett települési önkormányzatoknak több mint a fele 1995. január elsejéig nem kötött megállapodást az ügyben, ezt a vagyonrészt részükre lakosságszámuk arányában kellett kiadni.
TOVÁBB GYENGÉLKEDIK A TŐZSDE. Ismét súlyos áresést szenvedett el a múlt pénteken a Budapesti Értéktőzsde. A BUX-index 4279 ponton zárt, s ez 11,5 százalékkal volt alacsonyabb a csütörtöki értéknél. Az azonnali részvénypiacon 16 milliárd forintos összforgalom mellett a vezető részvények mindegyike jelentős mértékben vesztett értékéből. Hétfői ugyan 7,5 százalékos korrekció következett, ám kedden – a kedvezőtlen európai tőzsdei hírek nyomán – ismét estek a részvényárak, s az index 4385 pontig csúszott vissza.
ALAKUL A TB-VAGYON SORSA. A tervek szerint még ebben az esztendőben a kormány elé kerülhet a tb-alapok kezeléséről szóló tervezet. A készülő törvény koncepciója szerint ezek működtetését az e célra létrehozandó befektetési alapokon keresztül oldanák meg. A két tb-alapnál 600 ezer adós folyószámláján 245 milliárd forint járulékkövetelést tartanak nyilván. Ebből az összegből 70 milliárd forinttal csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt álló cégek tartoznak.
NYUGDÍJPOLÉMIA. Élénk vitát váltottak ki a kormány jövő évre vonatkozó adó- és nyugdíjemelési koncepciói. Az átlagosan 0,8 százalékos adócsökkenéssel járó adótáblát azért támadja a szocialistákhoz közelálló MSZOSZ konföderáció, mert annak alkalmazása az alacsonyabb jövedelműeknél csekély mértékben még növelné is az adóterheket. Szintén vihart kavart az az elképzelés, hogy a jelenlegi nyugdíjtörvény módosításával, a vegyes indexálás bevezetése nyomán jövőre a most érvényes 19,5 százalékos nyugdíjnövelés helyett csak 13-14 százalékos emelésre számíthatnak az érintettek.
JAVUL A KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE. A központi büdzsé hiánya augusztus végén a tervezettnél kevesebb, 264 milliárd forint volt. Ennek alapján a kormány szerint ellensúlyozható lesz a tb-alapok deficitjének várható jelentős túllépése (ezen alapok a nyarat 72,7 milliárdos mínusszal zárták). Így az év végén az államháztartási hiány a GDP 4,5 százaléka körül alakulhat, szemben a prognosztizált 4,9 százalékkal (lásd a grafikont).
A PÉNZTÁRAK IS MEGSÍNYLIK A VÁLSÁGOT. A május óta tartó tőzsdei árzuhanás miatt nem tudtak hozamot termelni a tőkéjüket részvényekbe is fektető magánnyugdíjpénztárak. Az év első nyolc hónapjában – a vagyonukban lévő részvénytőke nagyságának arányában – plusz-mínusz 1-2 százalékos hozamszint alakult ki ezen intézményeknél.
PRIMAKOV AZ OROSZ KORMÁNY ÉLÉN. A Duma döntése nyomán Jevgenyij Primakov eddigi külügyminiszter lett Oroszország miniszterelnöke, miután Viktor Csernomirgyin, az előző jelölt nem kapta meg a szükséges többséget. A teljes kormánylista még nem állt össze.
