Még egy rövid ideig – amíg meg nem találja az utódját – kettős életet él, majd az Erste Befektetési Bank vezérigazgatói székét végleg felcseréli a Mezőbankéra. Eddigi pályáját nézve az új feladatkör nem is annyira új Önnek.
– Bevallom, ez azért súlyos változásokat jelent, annak ellenére, hogy a a banki szektorban immáron tizenhét esztendeje dolgozom. Egy kisbanknál kezdtem, amely aztán beolvadt a GiroCreditbe, a Giro pedig az Erstébe. Magam eközben tettem egy kis kitérőt a Bank Austriánál is. Foglalkoztam értékpapírokkal, részt vettem egy 50 tagú fiókhálózat vezetésében, de tevékenykedtem a banki marketing területén is. A tapasztalataim jó részét azonban a közepes banki működés terén szereztem, amelytől valóban nem áll távol a Mezőbanknál megcélzott és kialakítható arculat.
A középbanki kategória mennyire egyeztethető össze az itthon egyre többet emlegetett univerzális szerkezettel? Vagy netán a Mezőbank nem fontolgat ilyen jellegű átalakulást?
– Személy szerint örülök annak, hogy az eddigi, zömében angolszász mintára kialakított, a banki arculatot élesebben elhatároló működés kezd háttérbe szorulni a hitelintézeteknél. Hiszen a német és osztrák pénzügyi gyakorlatban természetes volt a teljes körű szolgáltatások nyújtása. Én is ehhez szoktam hozzá, ezért meg is lepődtem azon, amit ideérkezésemkor Magyarországon tapasztaltam. Az átalakulási folyamat azóta kétségtelenül elindult, aminek az alapfeltétele persze a törvényi háttér. Meggyőződésem, hogy az univerzális bankrendszeré a jövő.
A bővülő szolgáltatások versenyében a Mezőbank számára viszont kicsinek bizonyulhat a középbanki méret.
– Nem elsősorban a mérlegfőösszeg határozza meg egy hitelintézet gyakorlati nagyságát, sokkal inkább az eredményesség. Itthon “túlbankosított” a pénzügyi szektor, s hosszabb távon csak azok a hitelintézetek maradnak versenyképesek, amelyek az ügyfélnek egy csomagban mindenféle szolgáltatást meg tudnak adni. Persze ehhez tíz-tizenöt évre is szükség lehet, ami alatt nem kizárt, hogy megfeleződik a hazai bankok száma. A versenyben maradás érdekében pedig szinte biztos, hogy a Mezőbanknak is túl kell lépnie a közepes banki kategórián. Hiszen szeretnénk benne lenni abban az öt-hat hitelintézetet számláló körben, amely az univerzális szolgáltatásokban megerősödve biztos lábakon áll majd.
A Mezőbank mostani közgyűlése, teljesítve a privatizációs szerződésben foglaltakat, a névérték 133,33 százalékán 3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A minap azt is bejelentették, hogy a stratégiai cél a lakossági üzletág bővítése. Mi lesz a vállalatokkal?
– A Mezőbank eddigi fő ügyfeleit, amelyek jó része az élelmiszer-ipari szektorból került ki, természetesen meg szeretnénk tartani, kiegészítve azokat más ágazatok szereplőivel. A vidéki hálózatban kialakítandó kereskedelmi központok révén az ügyfelek számára a közelben is elérhetők lesznek a termékeink. Ami a lakossági piacot illeti, az talán még nincs annyira felosztva, mint a vállalatoké. Mindenesetre az már tény, hogy az elkövetkező egy-két évben nagy hangsúlyt fektetünk a fiókhálózat korszerűsítésére. Várhatóan 10 egységet bezárunk, viszont 19 új fiók megnyitását tervezzük. A fejlesztések a dolgok mai állása szerint mintegy 4,2 milliárd forintot igényelnek.
Van-e olyan Ausztriában honos, s már igazoltan praktikus termék, amely egy befektetési-kereskedelmi bankár szerint könnyen átültethető az itteni gyakorlatba?
– Olyan osztrák banki konstrukció, amely változtatás nélkül átemelhető lenne, gyakorlatilag nincsen. Egy szolgáltatás azért mindenképpen említést érdemel, amely kis módosítással alkalmazható lehet. Ez az úgynevezett “intelligens termék”, amelynek keretében a banknál elhelyezett összegeket értékpapírba fektetjük, ám úgy, hogy az esetleges kockázatot közben házon belüli garanciával minimalizáljuk. A célcsoportokra ugyanakkor érdemes egységesített terméket kifejleszteni. S nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a honpolgárok gyakorlatilag egyharmadának még nincs semmiféle banki összeköttetése.
A teljes körű pénzügyi szolgáltatások érdekében az Erste-csoport rövidesen belép a lízingpiacra, megalapítja faktoring cégét, s a Konzumbankkal karöltve lakástakarék-pénztári tevékenységbe kezd. Szolgáltatásai körében helyet kap a biztosítás is, sőt, úgy tudni, jelzálogbanki üzletágat is fontolgatnak. Mikor változik a nevük?
– A névváltoztatás napirenden van, ám azt terveink szerint egy erőteljes kampány vezeti majd be. Valamikorra őszre időzítjük a változtatást. Nekem az Erste Bank Hungary név tetszene a leginkább.
Árkai Gábor 44 éves, szüleivel kétéves korában, 1956-ban hagyta el Magyarországot, s családjával Ausztriában telepedett le. Ott végezte általános és középiskoláit, majd a bécsi közgazdasági egyetem következett, helyi és németországi posztgraduális tanulmányokkal kiegészítve. Első munkahelye egy osztrák bank lett, ahol különböző területeken tevékenykedett. Utána speciális projektfinanszírozási feladatokkal foglalkozott a régióban, főleg Magyarországon és Csehországban. 1992-től a GiroCredit, majd – annak az Erste Bankkal való 1997-es egyesülése után – az Erste befektetési bankját vezette Magyarországon. Május 19-től a Mezőbank vezérigazgatója.
