Gazdaság

A MEZŐBANK ÚJ VEZÉRIGAZGATÓJA – Zöld utat kapott

A Magyarországon született, ám Ausztriában nevelkedett Árkai Gábor idén májusban hat évig tartó befektetési bankári szerepkörből tért vissza a kereskedelmi banki üzletágba. Az osztrák Erste Bank tulajdonába került Mezőbank új vezetőjeként azt szeretné, ha az 1996 eleje óta az Agrobankkal egyesült hitelintézet minél előbb erős középbankká válna.

Még egy rövid ideig – amíg meg nem találja az utódját – kettős életet él, majd az Erste Befektetési Bank vezérigazgatói székét végleg felcseréli a Mezőbankéra. Eddigi pályáját nézve az új feladatkör nem is annyira új Önnek.

– Bevallom, ez azért súlyos változásokat jelent, annak ellenére, hogy a a banki szektorban immáron tizenhét esztendeje dolgozom. Egy kisbanknál kezdtem, amely aztán beolvadt a GiroCreditbe, a Giro pedig az Erstébe. Magam eközben tettem egy kis kitérőt a Bank Austriánál is. Foglalkoztam értékpapírokkal, részt vettem egy 50 tagú fiókhálózat vezetésében, de tevékenykedtem a banki marketing területén is. A tapasztalataim jó részét azonban a közepes banki működés terén szereztem, amelytől valóban nem áll távol a Mezőbanknál megcélzott és kialakítható arculat.

A középbanki kategória mennyire egyeztethető össze az itthon egyre többet emlegetett univerzális szerkezettel? Vagy netán a Mezőbank nem fontolgat ilyen jellegű átalakulást?

– Személy szerint örülök annak, hogy az eddigi, zömében angolszász mintára kialakított, a banki arculatot élesebben elhatároló működés kezd háttérbe szorulni a hitelintézeteknél. Hiszen a német és osztrák pénzügyi gyakorlatban természetes volt a teljes körű szolgáltatások nyújtása. Én is ehhez szoktam hozzá, ezért meg is lepődtem azon, amit ideérkezésemkor Magyarországon tapasztaltam. Az átalakulási folyamat azóta kétségtelenül elindult, aminek az alapfeltétele persze a törvényi háttér. Meggyőződésem, hogy az univerzális bankrendszeré a jövő.

A bővülő szolgáltatások versenyében a Mezőbank számára viszont kicsinek bizonyulhat a középbanki méret.

– Nem elsősorban a mérlegfőösszeg határozza meg egy hitelintézet gyakorlati nagyságát, sokkal inkább az eredményesség. Itthon “túlbankosított” a pénzügyi szektor, s hosszabb távon csak azok a hitelintézetek maradnak versenyképesek, amelyek az ügyfélnek egy csomagban mindenféle szolgáltatást meg tudnak adni. Persze ehhez tíz-tizenöt évre is szükség lehet, ami alatt nem kizárt, hogy megfeleződik a hazai bankok száma. A versenyben maradás érdekében pedig szinte biztos, hogy a Mezőbanknak is túl kell lépnie a közepes banki kategórián. Hiszen szeretnénk benne lenni abban az öt-hat hitelintézetet számláló körben, amely az univerzális szolgáltatásokban megerősödve biztos lábakon áll majd.

A Mezőbank mostani közgyűlése, teljesítve a privatizációs szerződésben foglaltakat, a névérték 133,33 százalékán 3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A minap azt is bejelentették, hogy a stratégiai cél a lakossági üzletág bővítése. Mi lesz a vállalatokkal?

– A Mezőbank eddigi fő ügyfeleit, amelyek jó része az élelmiszer-ipari szektorból került ki, természetesen meg szeretnénk tartani, kiegészítve azokat más ágazatok szereplőivel. A vidéki hálózatban kialakítandó kereskedelmi központok révén az ügyfelek számára a közelben is elérhetők lesznek a termékeink. Ami a lakossági piacot illeti, az talán még nincs annyira felosztva, mint a vállalatoké. Mindenesetre az már tény, hogy az elkövetkező egy-két évben nagy hangsúlyt fektetünk a fiókhálózat korszerűsítésére. Várhatóan 10 egységet bezárunk, viszont 19 új fiók megnyitását tervezzük. A fejlesztések a dolgok mai állása szerint mintegy 4,2 milliárd forintot igényelnek.

Van-e olyan Ausztriában honos, s már igazoltan praktikus termék, amely egy befektetési-kereskedelmi bankár szerint könnyen átültethető az itteni gyakorlatba?

– Olyan osztrák banki konstrukció, amely változtatás nélkül átemelhető lenne, gyakorlatilag nincsen. Egy szolgáltatás azért mindenképpen említést érdemel, amely kis módosítással alkalmazható lehet. Ez az úgynevezett “intelligens termék”, amelynek keretében a banknál elhelyezett összegeket értékpapírba fektetjük, ám úgy, hogy az esetleges kockázatot közben házon belüli garanciával minimalizáljuk. A célcsoportokra ugyanakkor érdemes egységesített terméket kifejleszteni. S nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a honpolgárok gyakorlatilag egyharmadának még nincs semmiféle banki összeköttetése.

A teljes körű pénzügyi szolgáltatások érdekében az Erste-csoport rövidesen belép a lízingpiacra, megalapítja faktoring cégét, s a Konzumbankkal karöltve lakástakarék-pénztári tevékenységbe kezd. Szolgáltatásai körében helyet kap a biztosítás is, sőt, úgy tudni, jelzálogbanki üzletágat is fontolgatnak. Mikor változik a nevük?

– A névváltoztatás napirenden van, ám azt terveink szerint egy erőteljes kampány vezeti majd be. Valamikorra őszre időzítjük a változtatást. Nekem az Erste Bank Hungary név tetszene a leginkább.

Árkai Gábor 44 éves, szüleivel kétéves korában, 1956-ban hagyta el Magyarországot, s családjával Ausztriában telepedett le. Ott végezte általános és középiskoláit, majd a bécsi közgazdasági egyetem következett, helyi és németországi posztgraduális tanulmányokkal kiegészítve. Első munkahelye egy osztrák bank lett, ahol különböző területeken tevékenykedett. Utána speciális projektfinanszírozási feladatokkal foglalkozott a régióban, főleg Magyarországon és Csehországban. 1992-től a GiroCredit, majd – annak az Erste Bankkal való 1997-es egyesülése után – az Erste befektetési bankját vezette Magyarországon. Május 19-től a Mezőbank vezérigazgatója.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.