Törvénytelen módon használja monopóliumát a Microsoft, hogy megvédhesse és kiterjeszthesse egyeduralmát – jelentette ki a múltkorjában az amerikai igazságügyminiszter, aki egyúttal keresetet nyújtott be a bírósághoz. E szerint mindaddig, amíg Bill Gates nem változtatja meg magatartását, cégének naponta egymillió dollárt kellene fizetnie.
A második szakaszban az európaiak is akcióba léptek Brüsszelben. Az Európai Bizottság gyanúja szerint a Microsoft “arra használta fel világszerte uralkodó piaci helyzetét, hogy az európai Internet-szolgáltatókat is versenyhátrányos szerződésekre kényszerítse”. A harmadik felvonás: a szabad verseny tisztaságának őrei Tokióban – távol-keleti tartózkodással, de félreérthetetlenül – arra szólították fel Gatest, hogy netán “magyarázatot adhatna” a japán piacon folytatott üzleti gyakorlatáról.
Az Egyesült Államokban eddig óvatosan bántak a versenyvédők a számítógépes kor mintavállalatával. Ebben az országban ugyanis a Microsoftot és annak cégfőnökét (aki kevesebb mint két évtized alatt a világ leggazdagabb vállalkozójává küzdötte fel magát) egyszerre csodálták és gyűlölték. “Csak egy ember van, akinek kevesebb a barátja, és az Szaddam Husszein” – jellemezte Gates helyzetét barátja és üzleti partnere, Paul Grayson. Az amerikai adminisztráció – és a közvélemény – szemében azonban az éremnek van egy másik oldala is: egyedül a tavalyi üzleti évben a cég másfél milliárd dollárnál több adót utalt át, s emellett sok kisbefektető is meggazdagodott a Microsoft révén.
Most azonban – legalábbis átmenetileg – az ellenfelek kerekedtek felül. Emlékeztetőül: a kartell-hatóságokkal folyó vita magja a Microsoft előretörése az Interneten. Egyre több számítógép használó indul utazásra a világ-adathálózaton a Microsoft “Internet Explorer” elnevezésű navigációs szoftverjével. Ezt a sikert azonban – állítják a kartell-őrök – a vállalat tisztességtelen eszközökkel, árukapcsolással harcolta ki.
Először úgy festett, hogy Gates nem ismerte fel azonnal, hogy a World Wide Webbel felszerelt Internet a PC-t és szoftverjét is alapvetően megváltoztatná. Gates csak akkor figyelt fel, amikor 1995 nyarán egy Marc Andreessen nevű, addig ismeretlen diák szinte egyik napról a másikra a Wall Street kedvencévé lépett elő. Andreessen a Netscape nevű cégével kifejlesztette a Navigátort, amelynek segítségével minden PC-újonc már rövid idő után profi módon el tud igazodni az Internet multimédia-adatdzsungelében.
Gates erre határozottan és gyorsan fordított egyet a kormányrúdon: egymilliárd dolláros kutatási költségvetésének nagy részét az Internet projektre irányította át. A Microsoft-fejlesztők alig fél év múlva készen voltak az első Internet Explorer programjukkal.
Megkezdődött a “browser” (böngésző) háború, melyben Gates egy vitatott, de sokszor kipróbált eszközhöz nyúlt. Megkísérelte arra kötelezni a PC-gyártókat, hogy a Windows 95 operációs rendszer mellett az Internet Explorert is standard-kivitelként installálják minden új számítógépre.
Ezzel – az operációs rendszer és a böngésző összeolvasztásával – került Gates újabb összeütközésbe az igazságügyi tárcával. Korábban, majdnem öt évig tartó tárgyalások után – bíróságon kívüli megállapodással – a minisztérium beszüntette a Microsoft ellen a versenytörvények megszegése miatt indított nyomozását. Ennek fejében Gates egyebek között beleegyezett, hogy operációs rendszerét többé nem fogja más szoftverekkel kényszercsomagként eladni. Ezt az ígéretét most megszegte – ezért a vihar és a per a multimédia Jurassic Parkjának legnagyobb dinoszaurusza ellen.
Az ügy minden bizonnyal kemény dió lesz a bírák számára. A szakértők is évekig tartó jogászi vitákkal számolnak. A gyorsan élő számítógépes ágazatban pedig néhány év alatt minden mai vélemény elavulhat.
