Általános makrogazdasági szinten hatni látszanak azok a korrekciók, amelyeket Csehország a korona lebegtetésével és két stabilizációs csomag végrehajtásával még tavasszal eszközölt. A Statisztikai Hivatal (CSU) legfrissebb gazdasági prognózisában a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg deficitjére vonatkozó előrejelzések a korábbiaknál kedvezőbbek. A CSU szerint a hiányok már 1997-ben a tavalyi rekordérték alá kerülhetnek, míg az 1998. évi fizetésimérleg-hiánynak a GDP 4,0-4,5 százalékára, azaz a “kritikus küszöb” alá kell süllyednie.
A javulás tényezői közt a lebegtetéssel összekötött leértékelés, valamint az uniós, illetve közép- és kelet-európai országokban felgyorsult gazdasági növekedés említhető. A cseh exportnak idén és jövőre egyaránt 18 százalékkal kell nőnie, míg az import – a belföldi növekedés gyengesége miatt – jóval lassabban bővül. A kurzuskorrekciónak azonban az az ára, hogy a GDP reálnövekedése idén csak 1,8 százalékos lesz, ugyanakkor az infláció gyorsul: a CSU 1997-re 12 százalék feletti éves drágulási csúcsot vár.
Az új reformcsomag első és leglényegesebb eleme a bankok államosítása. Václav Klaus kormányának korábbi döntése alapján az állam a közeljövőben megválik a négy legnagyobb cseh bank részvénytöbbségétől. Közülük az Investicní a Postovní Banka a japán Nomura bankházé lesz; a Komercní Banka, a Ceskoslovenská Obchodní Banka és a Ceská Sporitelna még vevőre vár.
A kormány nem ad költségvetési pénzt a nagybankok gyógykezelésére – jelentette ki november derekán a pénzügyminiszter, aki szerint átláthatóbb és gyorsabb lesz e hitelintézeteket jelen állapotukban eladni, mintha előzőleg szanálnák azokat. A magánosításra várók régi rossz hiteleit mindemellett mégis átveszi a kizárólagos állami tulajdonú, s erre a célra létrehozott Konsolidacní Banka: a kormány 30 milliárd koronányi nehezen behajthatónak minősített hitelt helyez át ide.
A hitelintézetek eladásából befolyt pénz külön számlára kerül. Nem dőlt még el, hogy ezt az összeget mire költik, a nyugdíjrendszer reformja azonban az esélyes jelöltek közt van. A bankprivatizációs pályázatok kiírása jövő februárra várható.
A reform második lépéseként november közepén a parlament alsóháza elfogadta a banktörvény januártól életbe lépő módosítását. Ennek értelmében a bankok nem rendelkezhetnek nem pénzügyi cégek részvényeinek 50 százalékot meghaladó arányával; tőkéjüknek csak 15 százalékáig lehetnek kiszolgáltatva efféle vállalatoknak, amelyekben a 10 százalékos, vagy azt meghaladó érdekeltségeiknek összértéke nem érheti el a tőke 60 százalékát. Emellett a hitelintézetek nem jelölhetik alkalmazottaikat a nem pénzügyi vállalatok igazgató tanácsába; befektetési és kereskedelmi banki tevékenységüket, valamint saját és nem saját értékpapírjaikkal folytatott kereskedelmüket pedig szigorúan szét kell választaniuk.
A kabinet egyúttal arról is döntött, hogy a parlament elé terjeszti azt a törvénymódosítást, amely szerint a befektetési alapok egy vállalatban a jelenlegi 20 százalék helyett csak 11 százalékot birtokolhatnak (becslések szerint ezen alapok jelenleg a legjobb 60 cseh vállalat közül 18-at ellenőriznek). A javaslat értelmében az alapoknak értékesíteniük kell részvényeiket, s a bevételt szét kell osztaniuk a részjegy-tulajdonosok között, ha az árfolyam negyedéves átlagban nem ér el egy meghatározott szintet. (Számos alap – a kezelő hozzá nem értése és korrumpálhatósága miatti aggodalom okán – jóval a névérték alatt cserél gazdát.)
Az intézkedések megélénkítik a stagnáló részvénypiacot, mivel a bankokat és a befektetési alapokat nagy ipari érdekeltségeik három éven belüli értékesítésére kényszerítik. Szakértői vélekedések szerint az alapok nemcsak 11 százalék alá viszik majd le tulajdonosi részesedésüket, hanem egész pakettjüket el fogják adni.
