A külkereskedelmi mérleg hiánya az első félév statisztikái alapján 1,1 milliárd dollárt tett ki, ami a 15 százalékos export- és a 14 százalékos importnövekményből adódott. A kivitel és a behozatal közötti olló az első negyedévi -0,4 százalékos szintről 1,3 százalékra módosult. Ennek alapján az IKIM szerint a várakozásoknak megfelelő, 2,7-3 milliárd dolláros évi mérleghiány valószínűsíthető.
Az első féléves pozitív szaldót táplálja a két legjelentősebb partnerrel – Németországgal és Ausztriával – fennálló aktívum. A fejlett országok közül az Egyesült Államokba irányuló kivitel emelkedett a leggyorsabban (39,4 százalékkal), ezt követte az ausztriai export. Az átlagnál magasabb volt a CEFTA-államokba menő kivitel is: különösen a szlovéniai és a lengyelországi eladások nőttek.
Az ipari termékek exportja az átlagnál jelentősebben bővült (17 százalékkal), a mezőgazdasági termékeké (7 százalék) azonban messze elmaradt az átlagtól. Az összes magyar kivitelen belül 86 százalékot tett ki az ipari termékek és a bérmunka aránya. Az iparon belül továbbra is a gépipar adta a kivitel növekedésének nagy részét: 91 százalékkal járult hozzá az első féléves exportemelkedéshez.
A tavalyi év hasonló időszakához képest több mint egymilliárd dollárral nőtt a gépek és gépi berendezések exportja. A kivitelen belül 43 százalékot tett ki a gépipari termékek aránya, ami biztató, hiszen a volt szocialista országok közül csak Csehországban regisztráltak hasonló mértéket. (Igaz, a fejlett országokban ez az arány még magasabb.)
Az ipari termelés húzóereje az esztendő első felében egyértelműen az export, azon belül is elsősorban a gépipari kivitel volt. Az ipari élénkülés az első félévben – előzetes adatok szerint – 7 százalékot tett ki. Ennek mintegy kétötöde a külpiacokon talált vevőre. Az ipari termelékenység csaknem 10 százalékkal nőtt, ezen belül a gépiparban 36 százalékos növekedést mértek.
Berényi Lajos, az IKIM helyettes államtitkára szerint a második félévben a termelésnövekedést már a belföldi fogyasztás bővülése is táplálja majd. A vámpótlék megszüntetése miatt ugyanakkor a behozatal is nőhet. Mindezt figyelembe véve az esztendő második felében az export és az import szaldója várhatóan kedvezőtlenebb lesz, mint az első hat hónapban.
A külgazdasági folyamatok értékelése elsősorban attól függ, hogy éves szinten mekkora áruforgalmi hiány terheli a folyó fizetési mérleget. Eddig 800 millió dolláros deficit mutatkozott, ezt azonban ellensúlyozta az első öt hónap alatt beáramlott 1,1 milliárd dollár értékű külföldi tőkeberuházás. A befektetéseknek mintegy fele privatizációs bevétel volt, a másik 50 százalék ugyanakkor zöldmezős beruházás formájában került az országba. Kedvező tendenciaként értékelhető, hogy – előzetes adatok szerint – az első hat hónapban egymilliárd dollárt tettek ki az idegenforgalmi bevételek, és az év végére ennek dupláját prognosztizálják.
