Átláthatóság: Az országok – elsősorban az északiak – azt szeretnék, ha a polgároknak jogukban állna információt kapni az EU döntéshozataláról, hogy megérthessék, mi folyik Brüsszelben.
Foglalkoztatási charta: Az új megállapodás a meglévő szociális jegyzőkönyvhöz lényegében szépen szóló cikkelyeket illesztett, mondván: Európában küzdeni kell a munkanélküliség ellen.
Kormányközi konferencia: Köztisztviselői, miniszteri és kormányfői szinten folyó tárgyalás, amely az EU-szerződések módosításához vezet. Példa: az egységes piac, a gazdasági és pénzügyi únió.
Közös döntés: Az európai parlament azon hatásköre, hogy módosítsa, illetve blokkolja az EU-törvényhozást
Kvótakikerülés: Az a gyakorlat, melynek során például külföldi – elsősorban spanyol és holland – halászok Angliában regisztrált hajókat vásárolnak, és így kihasználhatják a közös halászati politikában meghatározott brit kvótát.
Második pillér: A maastrichti egyezmény szakzsargonja az EU közös kül- és biztonságpolitikájára, amely a nemzeti kormányok közötti laza együttműködést és egyhangú döntéshozatalt jelent. A harmadik pillér hasonló döntéshozatal igazságügyi, belügyi, menedékjogi és bevándorlási kérdésekben. Maastricht ezt szigorúan kormányközi kérdésnek nyilvánította, de a szabályokat idén módosítani fogják (Az első pillér kifejezést a már létező európai lözösségi keretekre használják.)
Minősített többség: Ez a rendszer megszüntetné az egyhangú döntés szükségességét, ugyanakkor megakadályozza, hogy egyesek rákényszerítsék akaratukat a többiekre. Bármely a Miniszterek Tanácsában 26 szavazatot megszerző ország megakadályozhatna minden előterjesztést.
Nyugat-Euróapi Unió (NYEU): Az 1948-ban létrehozott, s alig működő NYEU az EU védelmi szervezete, amely Amszterdam után is csak békefenntartási feladatot kapott.
Rugalmasság: Brüsszeli zsargon azokra az új cikkelyekre, amelyek megengednék a szorosabb együttműködésben érdekelt országoknak, hogy gyorsabban haladjanak előre, és a lemaradók vétójukkal ezt ne akadályozhassák meg.
Schengen: Az EU kormányok 1985-ös egyezménye, amely a határellenőrzés végleges megszüntetéséről rendelkezik.
Szavazati súlyozás: A Miniszterek Tanácsában minden ország a népességével arányos szavazatot kap – de nem egyenes arányban. A kisebb országoknak, például Luxemburgnak (400 ezer fő) két szavazatuk van, Németországnak (80 millió fő) pedig csak tíz.
Szociális jegyzőkönyv: A maastrichti szerződéshez csatolt jegyzőkönyv az EU-n belüli szociálpolitika minmimális szintjét határozta meg. Nagy-Britannia nem írta alá.
Szubszidiaritás: A döntéshozatalnak a legalacsonyabb – országos vagy regionális – illetékes szintre helyezése
Szuperminősített többség: Olyan döntéshozatalt igényelne, ahol a tagállamok többsége egyben az EU össznépességének többségét jelentené.
Forrás: Lionel Barber, Financial Times.
