A nemzetközi árukereskedelemben elengedhetetlen annak ismerete, hogy egy áru honnan származik; elég csak egy dömpingellenes eljárásra gondolni, amelynek során tudni kell, hogy ki a termék feladója. Áttekinthető származási szabályozásra azért is szükség van, hogy pontosan körülírhatók legyenek azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén egy termék jogosulttá válik kedvezményes feltételekkel belépni a partnerország piacára. A származás megítélése során irányadó szabályokat az – európai közösségekkel és azok tagállamaival kötött – Európai Megállapodáshoz csatolt, azóta módosított 4. számú jegyzőkönyv, és annak vaskos melléklete tartalmazza. Hasonló, ma már azonos szabályrendszer található az EFTA-, illetve a CEFTA-relációkban is. E szabályok egységessége a származási szabályok egész Európát felölelő kumulációja. A magyar származást igazoló szállítási bizonyítvány kiállításához az kell, hogy a termékeket Magyarországon állítsák elő, illetőleg az, hogy a nem-származó alapanyagok kellő megmunkáláson menjenek keresztül. A “kielégítő megmunkálási szint” eléréséhez az szükséges, hogy a termék a feldolgozás eredményeként más vámtarifaszám alá kerüljön. További lehetőség, hogy a jegyzőkönyv melléklete bizonyos árucsoportok esetében maximalizálja a beépíthető “idegen anyagoknak” a késztermékhez viszonyított arányát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
