Az idei költségvetés tervezése óta megváltozott a magyar gazdaság képe. A kormány és a kutatóintézetek egyre-másra módosítják prognózisaikat: a GDP növekedésétől a keresetkiáramlásig, s minden mutatót felfelé kerekítenek. Arról azonban kevés szó esik, hogy mindez miként befolyásolja a központi költségvetés és az államháztartás bevételeit. Mindenesetre a várható többletbevétel akár a 60 milliárd forintot is elérheti, elvileg csökkentve – a GDP-re vetítve 4,9 százalékos – államháztartási hiányt. Befolyásolhatja viszont a pénz sorsát, hogy választások előtt áll az ország, s a kormányfő már megígért 50 milliárd forintnyi, részben már az idén folyósítandó plusztámogatást az agráriumnak.
Egyelőre azonban maradjunk a tényeknél: a kormány legújabb előrejelzése a GDP növekedését 0,5 százalékkal, a nettó keresetkiáramlást pedig legalább 3 százalékkal nagyobbra várja ma, mint az elmúlt év őszén. A módosuló számok mögött értelemszerűen változó költségvetési bevételek és kiadások állnak.
A magyar gazdaságban az összes elvonás mértéke a GDP 45 százalékát teszi ki. Idén 8050 milliárd forintos bruttó hazai termékkel számolva ez azt jelenti, hogy egy 1 százalékos növekedés 36 milliárd forinttal növeli a központi költségvetés bevételeit. Ez azonban csak afféle hüvelykujj-szabály, mert a GDP bővülése eltérő módon hat a különböző adónemekre. Sok múlik azon is, hogy a növekedés mekkora béremelés és fogyasztásbővülés mellett valósul meg. Szakértők szerint a GDP bővülése önmagában csak az általános forgalmi adóra hat, mert ezt – a GDP-hez nagyon hasonló logika alapján – a halmozódást kizárva számítják, miután az adót csak a végső felhasználó fizeti meg. Ezért juthatnak a kutatók az átlagos áfa-terhelésből és áfa-bevételekből meglehetősen pontos GDP-becslésekre. A bruttó hazai termék mellett idén 625 milliárd forintos a forgalmiadó-előirányzat, ami azt jelenti, hogy az átlagos áfa terhelés 22,3 százalék. Ebből már következik, hogy a GDP 1 százalékos többletnövekedése 18 milliárd forintos áfabevételi többletet eredményez. Ezzel szemben László Csaba, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára úgy véli, nem várható ekkora áfatöbblet-bevétel, mert a növekedést főként a beruházások és az export bővülése generálja, s ezek áfa-hozadéka csekély.
A GDP-növekedés kísérőjelenségei közül az idén minden bizonnyal a bruttó és a nettó keresetek növekedése lesz meghatározó. Előbbi a személyi jövedelemadóból és a tb-járulékból származó bevételeken keresztül közvetlenül, utóbbi pedig a fogyasztási adón keresztül közvetve növeli az államháztartás bevételeit. A kormány eredeti terveiben a bruttó keresetek növekedését 16-17 százalékra, a nettó keresetek emelkedését pedig 17-18 százalékra becsülték. Az eltérést az szja-terhelésben átlagosan bekövetkező 1,5 százalékos könnyítés magyarázza. Az eredeti tervekkel szemben a kormány ma már a nettó keresetek idei 21 százalékos növekedésével számol, ami visszakövetkeztetve azt is jelenti, hogy a bruttó keresetek 19,5 százalékkal nőnek.
Az idei 22 százalékos átlagos szja-terhelést figyelembe véve, valamint a bruttó keresetkiáramlásban bekövetkező 3 százalékos növekedést feltételezve adódik, hogy a 400,8 milliárd forintos szja-előirányzat alaposan túlteljesül – a többletbevétel meghaladja a 11 milliárd forintot. Ez a számítás azonban alulbecsült, mert nem számol a foglalkoztatás növekedésével, ami ugyancsak kedvezően hat az szja-bevételekre.
A fogyasztási adóbevételekre a GDP-növekedés és a reálbér-bővülés nem feltétlenül hat kedvezően. Az infláció mint a növekedés másik kísérőjelensége, illetve ezzel párhuzamosan a hozamok csökkenése ugyanis negatívan hat a tényleges jövedelmekre, és ez a megtakarításoknál mutatkozó veszteség akár kompenzálhatja is a reálbérek emelkedését.
A legnagyobb bevételi többlet azonban mégiscsak a tb-alapoknál jelenhet meg. A bruttó bérek növekedése itt százalékpontonként nagyjából 20 milliárd forintos bevételi többletet hozhat. Réti János, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat osztályvezetője elmondta: a nyugdíjágazatra nézve ez nem valódi többletbevételhez, hanem az eredetileg túlfeszített bevételi terv teljesítéséhez vezethet. László Csaba mindezzel összefüggésben kifejtette: az szja és a tb többletbevételeit legfeljebb 15-20 milliárdra becsülik, mert nem feltétlenül azok a jövedelmtípusok nőnek, amelyek bevételtöbbletet hoznak.
A nyugdíjbiztosító januárban szokás szerint szufficites volt, a decemberben kifizetett jutalmak után befolyó járulékok miatt. A február – ugyancsak hagyományosan – rossz időszak, mert a teljesítménybérben dolgozók után a rövid hónap miatt kevesebb a járulék. A szokásos trend szerint a deficit mértéke márciustól csökken, s ez a folyamat az idén is megfigyelhető. Réti János szerint áprilisban a február-márciushoz képest már csak viszonylag kis mértékben nőtt az alap hiánya. Mindez azt jelenti, hogy a negyedik hónap végére felhalmozódott, az időarányost jóval meghaladó 5-6 milliárdos hiány az év végére eltűnhet, s tarthatóvá válik a tervezett 9 milliárd forintos deficit.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) idei hiányát a szakemberek február óta 46-60 milliárd forintra taksálják. E számításba minden valószínűség szerint még nem fért bele a bruttó keresetek vártnál nagyobb növekedéséből származó többletbevétel. Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy bár eleve optimistább az OEP szakembereinél, jelentős többletbevételre nem számít. Szerinte ugyanis a magas keresetkiáramlás előbb-utóbb inflációs nyomást is okoz, ez pedig a másik oldalról visszaütve növeli a biztosító kiadásait. Simsa szerint az OEP-nél az év végén 40 milliárd forintos hiányra lehet számítani.
