Gazdaság

A POSTABANK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA – Tucatügy

Néhány nappal a múlt heti kormányülés előtt - lapunk értesülései szerint - még ugyanannyi esélye volt annak, hogy a Postabank egyes befektetéseire megítélt 12 milliárd forintos állami garancia fejében Princz Gábor elnök-vezérigazgató távozik, mint annak, hogy marad. Mindenesetre a viszontgarancia-szerződést lapzártánkig alá sem író nagyobbik osztrák tulajdonos állítólag a bankvezető menesztése mellett foglalt állást.

A kormányülést követően sem derült fény az elmúlt hónapok eseményeinek ismeretében talán legizgalmasabbnak tűnő kérdésre: a meglehetősen kevés hasznot hozó befektetések közül melyek utáni céltartalékképzés alól mentesíti állami garancia a Postabankot? A betétesek február végi rohama (Figyelő, 1997/10. szám) során a hitelintézet hivatalos adatok szerint közel 25 milliárd forintnyi, információink szerint valójában azonban ennek duplájára rúgó értékű betétet veszített. A bank tőke- és vagyoni helyzetének helyreállítása szakmai körök szerint legalább 20 milliárd forintot követel.

Bár Princz Gábor március elején úgy nyilatkozott, hogy a Postabank idei 3-10 milliárd forint közé tehető alaptőke-emeléséhez szükséges összeget a Swiss Bank Co. Warburg által felkutatott szakmai befektetők teremtik elő (Figyelő, 1997/11. szám), egyelőre nincs hír a potenciális jelentkezőkről. Ezek hiányában viszont elvileg a bank jelenlegi tulajdonosainak kell a zsebükbe nyúlniuk. Ez utóbbi megoldást valószínűsíti a bank május 30-ára meghirdetett éves rendes közgyűlésének hirdetménye, melynek egyik napirendi pontja a “zártkörű alaptőke-emelésről döntés”.

Kérdés viszont, hogy a részvényesek közül ki vagy kik lesznek képesek a 10 milliárd forint körüli pótlólagos tőkét előteremteni. A mostani alaptőke valamivel több mint 35 százalékát jegyző tb-önkormányzatok, illetve a 6 százalék körüli részesedésű százhalombattai önkormányzat aligha képesek erre a célra forrást megmozgatni. A két külföldi (osztrák) tulajdonos közül pedig a nagyobb, 10,4 százalékos pakettet birtokló Österreichische Postsparkasse, mint hírlik, a 12 milliárd forintos állami garanciára a költségvetés által kért viszontgaranciát sem hajlandó megadni. Így – az ismert tulajdonosok közül – a Magyar Posta (körülbelül 7 százalék) mellett a Dunaholding-csoportra (9,1 százalék) és az osztrák EA-Generali AG-ra hárulna a tőketeher. Nekik viszont – ne feledjük – még a viszontgarancia számláját is állniuk kell, ma még ismeretlen mértékben és arányokban.

A képet élesítheti a Postabank mérlegének és eredménykimutatásának auditálását a napokban befejezett Arthur Andersen könyvvizsgáló cég véleménye, mely azonban a hitelintézet május végi közgyűlése előtt valószínűleg nem lesz megismerhető. Mint ahogy arra a kérdésre is csak akkor kaphatunk választ, hogy vajon lesz-e személyi következménye a Postabank állami megsegítésének. A közgyűlés napirendi pontjai között mindenesetre csak a felügyelőbizottság cseréje szerepel, az igazgatóság tagjainak, köztük Princz Gábornak az elmozdításáról e hét elejéig nem született döntés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik